Rendkívüli ülésen határozott az ELTE Természettudományi Karának (TTK) kari tanácsa március 7-én arról, hogy továbbra is érvényesnek tekinti az egyetem és a kar valamennyi szabályzatát. Ezzel egyértelműen szembeszegült az egyetemi tanács határozatával, amely rektori biztost nevezett ki az elbocsátásokra, visszavonta a dékán munkáltatói jogkörét, és felfüggesztett minden szabályt, amely a biztos munkáját akadályozhatja.
László Lajos, a TTK egyetemi docense szerint a rektor azért nevezte ki a biztost, mert a dékán és a kari tanszékvezetők nem akarták végrehajtani a leépítéseket. Egy nyilatkozattervezetet is eljuttatott lapunknak, amit némi finomítás után az egyetem dékánja hirdet ki és bocsát aláírásgyűjtésre a hallgatók körében. A szövegtervezetben azt követelik, hogy a korábbi 360 ezer helyett 540 ezer forintban állapítsa meg a képzési normatíva összegét az Oktatási Minisztérium, és térítse vissza azt a pénzt, amit a rossz normatívával elvont.
*
A hallgatók azt is kérik, hogy az egyetemi tanács azonnal vonja viszsza a kart érintő döntését és a rektori biztos jogosítványait. Láng Ferenc, az ELTE TTK dékánja megerősítette a kari tanács határozatát, és a nyilatkozat létét is. A dékán szerint a szakterületi csoportvezetőknek el kellett küldeniük egy listát a rektornak, amelyen az elbocsátandók, nyugdíjazandók nevét kellett feltüntetni. Az általuk leírt leépítési terv azonban vélhetőleg nem éri el a kívánt mértéket. A dékán kijelentette: a mai napig nem látta Székely Mózes rektori biztos megbízólevelét. Láng Ferenc megerősítette, hogy kétségbeesésükben a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi, illetve a Debreceni Egyetem Természettudományi Karával együtt levélben fordultak a miniszterelnökhöz, amelyben a hallgatói normatíva 540 ezer forintra történő emelését kérik, máskülönben lehetetlen helyzetbe kerülnek a karok. Hozzátette: valóban forrong a hangulat a karon, a hallgatók a leépítések elleni tiltakozásul már közterületen is röpiratokat osztogatnak, plakátokat ragasztanak.
Klinghammer István, az ELTE rektora gyerekes dolognak tartja a TTK kari tanácsának határozatát, amellyel megpróbálnak szembehelyezkedni az egyetemi tanács döntésével. A rektor szerint az egyetemi tanács a többi testület fellett áll, így határozata kötelező érvényű. Hozzátette: ő is méltánytalannak tartja, hogy elbocsátásokra kényszerül az egyetem, de a pénzügyi gondok ellen védekezni kell. A TTK azért került ilyen súlyos helyzetbe, mert a többi karral ellentétben nem kezdte el időben a védekezést. Nem hiszi, hogy a tiltakozás lenne a célravezető megoldás, hisz az a kar teljes öszszeomlásához vezet. Mint mondta, a léket kapott hajót meg kell foltozni, és ha ezt nem teszik meg, akkor az reménytelenül elsüllyed.
*****
Elbocsátások országszerte. Az ország többi egyetemén is súlyos leépítésekkel számolnak. Összesen 2318 státus szűnik meg, azaz a dolgozók 4,3 százalékát küldik el. A Debreceni Egyetem tudományegyetemi karain 361 státust érint a leépítés. A Pécsi Tudományegyetemen 180 státus szűnik meg, ezeknek kétharmada az egészségügyi, illetve az orvosi kart érinti. A Miskolci Egyetemen nagyrészt rendes, illetve korkedvezményes nyugdíjazással oldják meg a leépítéseket, de ha a szeptemberi béremelésekhez nem kapnak plusztámogatást, akkor az aktív korú oktatók is sorra kerülnek. Szintén a nyugdíjazásra törekszik a gödöllői Szent István Egyetem, ezenkívül felülvizsgálja a vállalkozói szerződéseket, és ha kell, megszünteti azokat.
Gondok a közoktatásban is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tavaly év végén módosított közoktatási törvény átgondolására és módosítására kéri Magyar Bálintot. Az oktatási miniszterhez írt levelében a szakszervezet felhívja a figyelmet arra, hogy a módosítás miatt növekedett
a pedagógusok túlterheltsége, szűkültek a diákmozgalmak, a szabadidő-szervezői tevékenységek lehetőségei, több intézményben pedig feloldották a nem pedagógus munkakörben dolgozókra vonatkozó létszámhatárt. (B. Á.)
