Semmibe vették az egyezséget

Meglepte a hallgatókat és a felsőoktatási dolgozókat, hogy az oktatási tárca az utolsó pillanatban a minimálbér helyett az átlagkeresethez kötötte az állami képzési normatíva összegét. A hallgatók aggályosnak tartják a lépést, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint pedig a két évvel korábbi béreket veszik figyelembe a normatíva megállapításánál.

Csak a felsőoktatási törvénytervezet kormány elé kerülésekor tudták meg az érintettek, hogy nem a hosszú tárgyalások után mindegyik fél által elfogadott minimálbérhez, hanem az átlagkeresethez kötik az állami képzési normatíva összegét. A képzési normatíva az a fejkvóta, amit az állam fizet minden egyes hallgató után a felsőoktatási intézményeknek a képzési költségek fedezésére.
Értesüléseink szerint az ötlet Draskovics Tibor pénzügyminisztertől származik, aki jobbnak látta ezt a megoldást.
Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke aggályosnak tartja a lépést. Hozzátette: míg a minimálbér jogi kategória, így azt időről időre emelni kell, addig az átlagkereset csak statisztikai adat. A HÖOK találkozót kért a négy parlamenti párt frakcióvezetőitől, hogy még a felsőoktatási törvény vitája előtt elmondhassák véleményüket a jogszabályról a politikusoknak.
– Komolyan meglepett minket a döntés, hiszen erről egyáltalán nem volt szó a tárgyalásokon – mondta lapunknak Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Kijelentette: korábban üdvözölték a képzési támogatás minimálbérhez kötését, hiszen annak emelésében a szakszervezeteknek is van némi szerepük. Ráadásul a magyarországi minimálbér meszsze elmarad az európai uniós átlagtól, így lehetőséget láttak annak gyors növekedésére. Kis Papp szerint egyébként az átlagkeresetet a nemzetgazdasági átlag alapján számolják ki, ám mindig utólag, két évre visszamenőleg. Így a 2005-ös normatívát a 2003-as átlag alapján számolnák ki.