Félpályás útlezárással figyelemfelkeltő akciót szervez három gazdaszervezet április 29-én, illetve május 6-án a Dunaharaszti melletti 51-es úton. A Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ), a Magyar Gazdák és Fogyasztók Önvédelmi Mozgalmának Egyesülete, illetve a Dél-alföldi Biokultúra Egyesület által létrehozott demonstrációs bizottság azért döntött az újabb tüntetés mellett, mert elégedetlenek a gazdamegállapodással, illetve annak kormányzati végrehajtásával.
Tegnapi ülésén a demonstrációs bizottság értékelte az eltelt időszak eseményeit, illetve a megállapodás óta megjelent nemzeti támogatási rendeleteket – közölte lapunkkal Sákán Antal, az MSSZ elnöke. Szerinte az egyébként nagyon gyenge színvonalú megállapodásnál is rosszabb annak kormányzati végrehajtása. Jelezte: a gazdák nem kapták meg az egyezségben szereplő március 20-i időpontig a földalapú támogatást. Mint mondta, a 123 milliárdos összesített támogatási igényből a kormány maximum 66 milliárdot fizetett ki, vagyis az öszszesen 100 hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdák majd mindegyikének likviditási gondjai vannak, s ezért nem tudják elkezdeni a tavaszi vetést. A bizottság nehezményezi a nemrég megjelent, a 2005-ös nemzeti földalapú támogatásokat szabályozó rendeletben foglaltakat is. Véleményük szerint a kormány – a gazdák zsebének terhére – komoly árfolyamnyereségre tesz szert azzal, hogy a hektáronként járó 80,86 eurót beárazta 240 forintra. A hat hónapos átlagárfolyamot figyelembe véve minimum 250 forinttal kellene számoljanak – világított rá Sákán Antal. Ez egyébként 3-3,5 millió hektárral számolva több mint hatmilliárd forintos megtakarítást hozhat az agrártárcának. A sertésszövetség elnöke nem tartotta kizártnak, hogy az így megszerzett többletpénzből akarja a kormány a megállapodásban 2006-ra vállalt állattenyésztési támogatásra szánt pluszforrásokat előteremteni.
Válság. Az agrártüntetések véget értek, de az agrárium válsága tovább tart – jelentette ki a Magyar Agrárkamara elnökségének álláspontját Csikai Miklós elnök. Hozzátette: az ágazatban likviditási gondok vannak. Minimum kétszázmilliárd forint többletforrás lenne szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdálkodók az EU-versenytársak feltételeihez közelebb kerüljenek. A forráshiány oka a 2003-as aszály, továbbá az unióban alkalmazott utófinanszírozási gyakorlat. (MTI)
