A híres rimaszombati református gimnáziumba járt Mikszáth Kálmán iskolába. Mivel ismerjük a felvételi körülményeit, hadd meséljem el a nagy eseményt a kép kapcsán, persze Mikszáth segítségével.
„– Hogy hívnak, fiam? – ez volt a pirospozsgás, barna körszakállú fiatal Fábry tanár úr első kérdése a megszeppent kis legénykéhez. Édesanyja azért hozta ide, hogy megkérdezze, vajon felvehető-e már az első latin osztályba, vagy pedig hazavigye fiacskáját. Bátortalan bemutatkozás után egy olvasókönyvet nyomott a kezébe a tanár úr, majd odabökött egy helyre, hogy onnan kezdje olvasni a szöveget. Aztán tollat adott a kezébe, hogy írni is próbáljon valamit. – Az írásban is igen gyenge – mondá anyám felé fordulva. – Mit akarnak belőle nevelni? – Alkalmasint gazda lesz idővel az apja mellett. – Igen helyes – mondá. – Akadémiai tag úgysem lehet, azt már látom, hát isten neki, hadd maradjon itt az első osztályban.”
Így rekedt meg Mikszáth Kálmán a Fábry tanár úr keze alatt Rimaszombatban.
„Fagyos világ volt ez akkor – írja egyik elbeszélésében a városról, a gimnáziumról és a fiatal professzorról. – Minden melegség bennszorult az ilyen intézetekben, mint a rimaszombati protestáns gimnázium. Ezek voltak még a végvárak, amelyekben magyar levegőt lehetett szívni. Ezek a férfiak, akik akkor itt tanítottak, nem afféle tanügyi bácsik voltak (ahogy most képzelné az ember), hanem az utolsó generálisok, akik titokban hadsereget nevelnek, ügyes politikusok, akik óvatosan, nagy furfanggal belecsepegtetik a rideg, száraz tananyagba azokat az édes érzéseket, melyekből a hazaszeretet lombosodik ki, bűvészek voltak, akik úgy tudják mutogatni a múltat, hogy benne látszik kidomborodva a jövő, próféták voltak, akikben a hit nem szétfoszló ábránd, hanem élő fa, mely gyökereit beleereszti a fogékony gyermeki szívekbe.”
Ezt a múltból itt maradt tanártípust volt alkalmam megismerni kisiskolás koromban, igaz, a „szeretetteljes” neveléshez a pálca is hozzátartozott akkor, amit azért ma senki sem hiányol olyan nagyon. De a falusi tanító, a vidéki tanár, a professzor eltűnése, hadd reméljem, hogy mindenkinek fáj. Vajon ki lesz, aki visszaálmodja őket? S ki lesz, aki majd hisz is az álomban?
origo.hu
Bealkonyul az Átlátszónak? A főszerkesztő elismerte, Brüsszeltől és Sorostól is kaptak pénzt
