Cillei Borbála elődje, Mária, Nagy Lajos király leánya volt. Édesapja halála után egyedül, királynőként uralkodott 1382-től.
Mária tragikus halála
A királynő Garai Miklós nádorra támaszkodott, majd Luxemburgi Zsigmond lett a vőlegénye. 1387-től Zsigmond ült a trónon. Mária, a felesége 1395-ben elhunyt egy lovasbalesetben. Zsigmond szeretett volna újraházasodni: 1405-ben vette feleségül a nála 24 évvel fiatalabb Cillei Borbálát. A lány ekkor 13 éves volt. Házasságuk eleinte jól funkcionált, bár inkább együttműködés volt, mintsem szerelem. Legalábbis Borbála részéről. A Cillei család Zsigmond király hű szövetségese volt uralkodása alatt mindvégig.
1419-ben Zsigmond Várad mellé száműzte Borbálát házasságtörése miatt.
A királynék hűsége a házastársi hűségen felül azért is volt kiemelkedő jelentőségű a középkorban, mert a királynék elsőrendű feladatának számított, hogy fiú utóörököst szüljenek uruknak.
Borbála házasságtöréséről eltérő véleménnyel voltak a kortársak. A későbbi II. Pius szerint előbb Zsigmond lépett félre, erre tett válaszlépést a fiatal Borbála.
Cillei Borbála hűtlensége
Kivel lépett félre? Erre több elképzelés is van, perdöntő források hiányában a kérdés nem eldönthető.
Az egyik feltételezett személy Wallenrode János rigai érsek volt. Bár egyházi méltóságot viselt, de életvitele inkább világiasnak számított: részt vett a társasági életben, szeretett lovagolni és a lovaival foglalkozni. Zsigmond királynak több szolgálatot is tett a konstanzi zsinaton, és a Német Lovagrend képviseletében ekkor Magyarországon tartózkodott. Wallenrode 1419-ben meghalt. A másik lehetséges érintett, Frigyes brandenburgi őrgróf volt, aki rendszeresen adott hitelt Zsigmondnak, és Brandenburgot is ilyen pénzügyi megállapodások révén szerezte meg.
Cillei Borbála száműzetése
„Midőn Zsigmond a német tartományokból Magyarországra visszatért, Borbáláról igen goromba rágalom jutott a fülébe. Ennek köszönhetően… sem látni, sem hallani nem akarta… a királynénak Váradra kellett mennie, lányával és szerény kísérettel, hol olyan állapotok uralkodtak, hogy mindannyian megbetegedtek, mivel sem kenyeret, sem bort nem vehettek magukhoz… tetvesek és piszkosak voltak.”
Zsigmond és Borbála 1424-ben kibékültek. Annak ellenére, hogy ezután látszólag minden rendben volt köztük, Zsigmond bizalmatlansága megmaradt: távollétében nem bízta a királynéra az országot, mint korábban. Zsigmond örökösödésre vonatkozó rendelkezését Borbála meg akarta hiúsítani, és Ulászló lengyel királynak akarta biztosítani a magyar és a cseh koronát. Rokona, Cillei Ulrik segítségével összeesküvést szőtt, ennek felfedezése után elfogták. Fogolyként kísérte férje, Zsigmond holttestét a temetésre.
Zsigmond 1437-es halála után Cillei Borbálát veje, Habsburg Albert parancsára letartóztatták azzal a váddal, hogy az uralkodó életére tört. Az özvegy királyné száműzését kimondó országgyűlési határozatot saját lánya, Luxemburgi Erzsébet is támogatta, így Borbálát végleg eltávolították Magyarországról.
A döntés hátterében nemcsak Borbála hírhedt házasságtörési vádjai állhattak, hanem az is, hogy a királynéi birtokok így Erzsébet kezébe kerültek. Zsigmond és Borbála közös gyermeke, Erzsébet végül úgy követte királynéként Zsigmondot a trónon, hogy férje, Habsburg Albert lett az uralkodó. A mindössze két évig uralkodó király volt az első Habsburg családtag a magyar trónon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!