Hónapokkal ezelőtt látni lehetett a kétszintű érettségivel kapcsolatban felmerülő tömérdek problémát, és félelmeink sajnos beigazolódtak – mondta lapunknak Schaller Tamás, a Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke. A 14–21 éves fiatalokat tömörítő szervezet szerint hétfő este már több internetes oldalon bárki számára elérhetőek voltak a matematikatételek, ezért Magyar Bálintnak még a vizsga megkezdése előtt le kellett volna fújnia az érettségit, és így nem tette volna ki a diákokat egy ilyen kétes helyzetnek. Schaller kijelentette: ha Magyar Bálint a lelkiismeretére hallgatna, akkor lemondana, és egy erősebb kézbe adná az oktatás irányítását. Az elnök elárulta, hogy foglalkoznak a minisztérium elleni diáktüntetés gondolatával, de erről a szervezet elnöksége hivatott dönteni. Ha lesz demonstráció, akkor arra május végén kerülhet sor.
Schaller szerint egyébként számos problémát vet fel a matematikavizsgát megsemmisítő miniszteri rendelkezés. Mi lesz például azokkal, akik most elfogadják év végi osztályzatukat érettségi jegyként, de egy-két év múlva mégis matematikából akarnak felvételizni? Ugyanezt a kérdést vetette fel Keszei Sándor, a Magyar Szülők Országos Egyesületének elnöke is. Megkérdeztük az ügyről az Oktatási Minisztériumot, ahol azt a választ kaptuk, hogy ebben az esetben a diákoknak újra kell érettségizniük.
A Magyar Rektori Konferencia ennek tudatában azokat is a matematikaérettségi újraírására biztatja, akiknek most a felvételihez nem lenne szükségük a vizsgajegyre, de a jövőben tovább szeretnének tanulni. Besenyei Lajos szerint ugyanis azoknak a bizonyítványában, akik az év végi jegyüket választják érettségi osztályzatnak, szerepelni fog egy megjegyzés, amely szerint ez nem jogosítja fel őket a továbbtanulásra. Azok a diákok, akik idén nem felvételiznek matematikából, május 19-ig dönthetnek arról, hogy az év végi érdemjegyük kerüljön a bizonyítványba, vagy újravizsgáznak.
Az ellenzéki pártok mellett Kolláth György alkotmányjogász is úgy látja, hogy jogszerűtlen volt a matematikaérettségi eredményeinek megsemmisítése. Kolláth szerint a miniszter felhatalmazása másra szól, mint amiben lépett, s egy kormányrendelet kezelte volna megfelelően a kérdést. Az oktatási tárca szerint azonban országos szinten veszélybe került az érettségi jogszabályok szerinti megtartása, ezért – élve a közoktatási törvény adta lehetőséggel – határozattal intézkedett. Szüdi János közigazgatási államtitkár kijelentette: a közoktatási törvény tartalmazza a miniszter jogosítványait ebben a kérdésben.
Csak ötvenmillión múlt. Magyarország ma egy olyan ország, amely nem tud megszervezni és lebonyolítani tisztességesen egy érettségi vizsgát – jelentette ki Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint a minisztériumnak az a dolga, hogy megszervezze az érettségi vizsgát, mindegy, milyen nehézségek voltak, és az is, hogy ki áskálódott.
Az ellenzéki párt úgy véli, a kormányzati megszorítások áldozata lett az érettségi, mert a középszintű tételeket anyagi okok miatt nem csomagolták elég biztonságosan. Lapunknak Sipos János közoktatási helyettes államtitkár tegnap elismerte: az emelt szintű feladatsorokat olyan speciális csomagolással látták el, hogy azt felbontás után nem lehetett sérülés nélkül visszazárni. A középszintű tételek azonban már nem kaptak speciális védőréteget, mert erre nem volt keret. Sió László szerint ez az intézkedés mindössze 50 millió forintos pluszköltséget rótt volna a tárcára. Hozzátette: az érettségi lebonyolítására eredetileg 2,2 milliárd forintot szánt a minisztérium, a megszorítások után azonban ezt az összeget lefaragták 1,8 milliárdra. A matematikavizsgára vonatkozó miniszteri döntést a Fidesz szakmailag és méltányossági szempontból is elfogadhatónak tartja, de a párt szerint a jogszerűség érdekében törvénymódosításra lenne szükség, amit a párt akár sürgősséggel vagy házszabálytól való eltéréssel is támogat. Sió szerint erre azért lenne szükség, mert a közoktatási törvény értelmében a miniszter jogköre arra nem terjed ki, hogy a diákok egy részét mentesítse az érettségi alól.
Az NBH hivatalból vizsgál. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) saját hatáskörében is vizsgálja, hogy miként kerülhettek nyilvánosságra az érettségi tételek. – A nemzetbiztonsági szervek a vonatkozó törvények alapján kötelesek a kiemelt állami intézmények és az állami kommunikáció védelmére. Az Oktatási Minisztérium ebbe a körbe tartozik, ezért az NBH segítséget nyújt a rendőrségi vizsgálathoz – erősítette meg az érettségiügyben történő közreműködést a hivatal neve elhallgatását kérő illetékese. A nyilatkozó nem cáfolta a Népszabadság értesülését, amely szerint a titkos adatgyűjtésre és telefonbeszélgetések lehallgatására is jogosult Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai is keresik, hogy ki vagy kik szerezték meg és tették fel a világhálóra az érettségi tételeket.
Sokkhatás alatt a tanulók. Komoly lelki problémákat is okozhat egyes diákoknál az érettségi körüli botrány – tudtuk meg Somogyi Mónikától, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán tanító pszichológustól. Elmondása szerint az érettségi körül kialakult botrány nagy nyomást gyakorol az érintettekre. Érintettek alatt nemcsak a diákokat kell érteni, akiknek a jövőjük forog kockán, hanem a családok többi tagját is, tehát a 116 ezer végzős, illetve felvételi miatt újra érettségiző diáknál jóval több emberről van szó. A pszichológusnő szerint az ilyen váratlan stressz komolyabban befolyásolhatja az olyan diákok eredményét, akiknek pszichés problémáik vannak. A vizsgázók között ez a szám egészen magas lehet, figyelembe véve, hogy az unióban élők 23 százaléka küzd ilyen jellegű problémákkal. Neurotikus hajlamúaknál megeshet az is, hogy ez a váratlan fordulat az utolsó csepp a pohárban és a vizsgán teljesen leblokkolnak. (Gy. G.)
A zsidó felekezet kérése. Felvettük a kapcsolatot az oktatási tárcával az ügyben, hogy a zsidó felekezethez tartozó iskoláknak ne kelljen szombati napon érettségiztetni – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Hozzátette: volt már példa arra, hogy a tárca szombatot követő vasárnapot jelölte ki arra, hogy a zsidó iskolákban ekkor érettségizhessenek a diákok, természetesen eltérő tételsor szerint.
„Nincs botrány, csak tétellopás”
Információink szerint hétfőn – amikor egyértelművé vált, hogy tömegesen kerültek nyilvánosságra az érettségi tételek – Magyar Bálint felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek, aki erre annyit válaszolt: tegyen belátása szerint. Batiz András kormányszóvivő ezt kérdésünkre cáfolta, viszont az oktatási miniszter elismerte, hogy egyeztetett Gyurcsány Ferenccel, ám Magyar szavai szerint a fenti mondatot a kormányfő az érettségivel kapcsolatos intézkedésekre értette. Batiz szerint a jelenlegi helyzetben az Oktatási Minisztériumot nem gyengíteni, hanem erősíteni kell annak érdekében, hogy a hátralévő vizsgák rendben lefolyjanak. – A kormány visszautasítja azt, hogy tegnap különböző nyilatkozatokban a kormányzatra akarják tolni a kialakult helyzetért a felelősséget – hangsúlyozta. A kabinet szerint nincs is szó érettségi botrányról, hanem tétellopásról, a felelősség azé, aki a borítékokat feltépte – fejtette ki.
– Hol a türelem határa? – tette fel a kérdést Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc egyelőre nem kívánja leváltani Magyar Bálintot, Kuncze Gábor szerint pedig nem terheli felelősség az oktatási minisztert az érettségi botrányok miatt. Az MDF-es politikus szerint az SZDSZ eddig is rengeteg gondot, kárt okozott a kormányban. A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyar Bálintnak sem ez az első botrányos ügye, hiszen a villavásárlásakor 30 millió forintos hitelt vett fel a korábbi kedvezményes lakásvásárlási támogatási rendszer eltörlése előtt, az utolsó pillanatban. Pettkó András és Herényi Károly azt hangsúlyozta, hogy Magyar Bálint 136 ezer diákot hozott méltatlan helyzetbe.
