Romániában a kisebbség és a többség elvárásainak megfelelően kell kialakítani az autonómiát, amely nélkül egyébként az ország nem csatlakozhat az európai közösség értékeihez – jelentette ki tegnap Németh Zsolt fideszes politikus az EMNT által az autonómia témájában második alkalommal, ezúttal Nagyváradon tartott nemzetközi konferencián. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke fogas kérdésnek nevezte, hogy milyen Európában fogunk élni, egyáltalán miként viszonyul az unió az állampolgárokhoz. „El kell mondanunk, hogy a polgárok Európájának víziója szemben áll az alattvalók Európájának eszméjével” – állapította meg Németh Zsolt. A házigazda szerepét ellátó Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök elmondta: amint az egyházaknak a kommunista ideológiával szemben is sikerült alternatívát kínálniuk, úgy az egyházi autonómia ma is mintát szolgáltathat a közösségi autonómia számára. „Megmaradásunk és a határmódosítás egyetlen alternatívája az autonómia, a közösségi önrendelkezés” – szögezte le az EMNT elnöke. A konferencián Smaranda Enache neves marosvásárhelyi emberjogi szakértő úgy vélekedett: az autonómia nem cél, hanem eszköz, amelynek a szülőföldön maradást, az egyéni szabadságjogok érvényesítését kell szolgálnia. A politikus asszony hozzá-tette, Romániában az autonómia csakis közös román–magyar regionális lokálpatriotizmus eredményeként vívható ki. Az előadók közül többen bírálták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kidolgozott, és a bukaresti kormány által elfogadott kisebbségi törvényt, mondván: közjogi formában is be akarja betonozni a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetek már meglévő politikai monopóliumát.
Moldovai ajánlat. Széles körű autonómiát készül felajánlani a moldovai kormány az ország keleti sávját hatalmukban tartó orosz ajkú szeparatistáknak, akikkel tavaly óta megszakadtak a tárgyalások – számol be a marosvásárhelyi Népújság című napilap. Chisinauban bejelentették, készen állnak az új tárgyalásokra, ha azokba bekapcsolódik az Európai Unió és az Egyesült Államok is. Jelenleg Oroszország, Ukrajna és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) dolgozik a helyzet rendezésén. A szeparatisták az ország keleti, a Dnyeszter folyón túl fekvő területsávját ellenőrzik 1992 óta, amikor másfél ezer halálos áldozattal járó háborút vívtak a központi kormány ellen. Az úgynevezett Dnyeszter menti Köztársaságot nemzetközileg nem ismerik el, de támogatást kap Oroszországtól, 1800 orosz katona állomásozik ott. (MN)
