Hátrányban a kölcsönzőcégek

Miközben a munkaerő-kölcsönzésből származó összbevétel elérheti az 50-60 milliárd forintot, ennek legalább fele szürke- vagy feketefoglalkoztatás eredményeként történik – állítja a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) munkaerő-kölcsönzési szekciójának vezetője. Győrfi György szerint az illegális munkavégzés visszaszorítását csak a bérterhek jelentős méretű csökkentésével lehetne elérni.

Elsősorban a túlterheltségek elkerülése érdekében, szezonális munkáknál, időszakos projekteknél, határidős megbízásoknál, alkalmazás előtti munkapróbaként, gyes, szabadság vagy egyéb okok miatt megüresedett állások betöltéséhez alkalmazzák a cégek a munkaerő-kölcsönzési formát.
Győrfi György elmondása szerint a kikölcsönzött munkaerő mintegy 90 százalékát a multinacionális cégek veszik igénybe. A munkaerő-kölcsönzés lényege, hogy a foglalkoztató nem a saját állományában lévő munkásaival végeztet el egy adott feladatot, hanem erre a célra a kölcsönzőcégtől bérbe veszi a munkaerőt, s így nem kell a munkások bérét, bérterheit, juttatásait fizetnie. Az unióban az ügynökségek naponta egymillió állampolgárnak biztosítanak munkalehetőséget, ami a munkaerőpiac egy százalékát fedi le.
Becslések szerint 30-35 ezer fő dolgozik Magyarországon ilyen formában különböző cégeknél. A munkaerő-kölcsönzést elsősorban az elektronikai, az élelmiszer-ipari, a vegyipari, a kereskedelmi cégek, valamint a pénzintézetek és mobilszolgáltatók veszik igénybe. A piacon a fizikaimunkaerő-kölcsönzés van túlsúlyban. E szegmensben az órabérek bruttó 350–650 forint között változnak. A kikölcsönzött szellemi dolgozók pedig 450-től 1500 forintig terjedő bruttó órabérre számíthatnak. A fizikai dolgozók általában betanított munkát, a szellemiek pedig asszisztensi, titkárnői vagy adatrögzítői feladatokat látnak el. Vagyis jellemzően az alacsonyabb pozíciók betöltésére veszik igénybe e szolgáltatást a társaságok. Mindazonáltal a munkaerő rugalmassága komoly előnyt jelenthet az e foglalkoztatási formát választó munkavállalóknak is. Előnye még a munkaerő-kölcsönzésnek, hogy szemben a jelentős állami támogatásokat élvező részmunkaidős foglalkoztatási formával, ez esetben tényleges igényeket elégítenek ki. A részmunkaidős dolgozót foglalkoztató cégek többsége ugyanis elsősorban a munkavállalón próbál spórolni, mert 4–6 órára jelenti be, ám a valós munkaidő meghaladhatja a nyolc órát is. Vagyis e foglalkoztatási forma jelenleg inkább a szürkefoglalkoztatást erősíti, ezt bizonyítja, hogy a munkaerőpiacon igen nehezen találhat az érdeklődő részmunkaidős ajánlatot. Bár ezenkívül még számtalan előnyt fel lehetne sorolni e foglalkoztatási forma mellett, a munkaerő-kölcsönző cégek jelenleg nem részesülhetnek a különböző állami foglalkoztatáspolitikai támogatásokban. Nem vehetik igénybe például az utazási, a munkanélküliek vagy az 50 év felettiek foglalkoztatása, illetve a gyedről visszatérők után járó támogatásokat sem. Pedig a kölcsönzőcégek azok, amelyek képesek arra, hogy a munkanélküliséggel sújtott régiókból eljuttassák a munkavállalókat a munkaerőigény felmerülésének helyére. Hátráltatja e társaságokat az iparűzési adó magas mértéke is. Mivel bevételük körülbelül 70 százalékát különböző járulékok, adók és egyéb munkáltatói költségek fedezésére fordítják, az iparűzési adó teljesítésekor az ügynökségek gyakorlatilag a befizetendő adó után adóznak. Mindemellett figyelembe véve a bérekre rakodó magas járulékterheket, nem meglepő a feketefoglalkoztatás magas aránya – mondta Győrfi. A statisztikai adatok szerint Magyarországon 275 cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, ám ezek jelentős hányada nem, vagy csak részben jelenti be a dolgozókat. Az SZTMSZ felmérései szerint a piac 30-40 százalékát fedik le a csak részben törvényesen működő, s 10-15 százalékát az illegálisan tevékenykedő cégek.