Mutatjuk Magyarország legsúlyosabb tűzeseteit

Négy ember meghalt, többtucatnyian megsérültek abban a péntek hajnali tűzben, amely egy budakeszi munkásszállón tört ki. A tragédia az elmúlt évek egyik legsúlyosabb hazai tűzesete. Összeállításunkban felidézzük Magyarország történetének legnagyobb tűzkatasztrófáit.

Fotó: ALAN CHAVES Forrás: AFP

Mint korábban beszámoltunk róla, négy halálos áldozata és több tucat sérültje volt egy péntek hajnali tűznek Budakeszin, amikor egy munkásszálló kigyulladt. Az elsődleges vizsgálatok szerint valószínűleg az egyik szobában történt robbanás okozhatta a tüzet.  A tragédia az elmúlt évek egyik legsúlyosabb tűzesetének tűnik.

Fotó: Győri Ottilia/Facebook

Magyarország történetében sajnos számos hasonló méretű és súlyosságú tűzeset történt.

A szatmárököritói tűz

Magyarország történelmének egyik legsúlyosabb tűzesete a szatmárököritói tűz volt. A Titanic katasztrófája után a korabeli Európa második legtöbb halálos áldozatot követelő balesetének híre az egész világot bejárta.

Fotó: Wikipédia

 A Monarchia-kori Magyarország virított minden hazai és külföldi lap címoldalán, a Szatmár vármegyei Szatmárököritó pedig örökre beírta magát a történelembe, miután korom festette feketére fölötte az eget.

Fotó: Wikipédia

A szerencsétlenség egy magtárnak használt pajtában történt, ahol a helyiek bált tartottak 1910. március 27-én. A mulatozó sok száz fős tömegre rágyulladt az épület, a tűz 312 emberéletet követelt. Máig az ország történetének legsúlyosabb tűzeseteként emlegetik.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tűzesete

Hét halálos áldozatot követelt az a tűz, amely 1972. május 18-án Zuglóban, a Csertő utca 12–14-ben keletkezett. A panelház hetedik emeletén éjfél körül ropogó zajra ébredt az egyik lakó.

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A villanyóraszekrény kapott lángra, a rémült lakó azonnal felébresztette a szomszédjait. A ház lakóinak egy része el tudta hagyni az épületet, de sokan a lakásukban rekedtek, mivel a folyosók lángokban álltak és füsttel telítődtek. Többen összecsomózott lepedők segítségével, az ablakon keresztül próbáltak menekülni, de többen lezuhantak. A tűzesetben hét ember halt meg, hárman füstmérgezésben. 

Harminckilenc lakó és két tűzoltó került kórházba. 

A vizsgálatból kiderült, hogy emberi mulasztások miatt történhetett a veszedelem, több ponton is megszegték a tűzvédelmi szabályokat. 

A helyszín. Forrás: BM OKF

Például a lakások ajtói éghető anyagból készültek, a folyosókon beépített szekrényeket alakítottak ki, így a menekülési út alig másfél méter széles volt. Ha ez még nem lett volna elég, a folyosók burkolata linóleumból volt, amelynek égésekor mérgező anyagok szabadultak fel.

Égve felejtett gyertya

1999. december 15-én szerdán, egy tragikus esemény rázta meg Budapestet: leégett a Budapest Sportcsarnok (BS), az ország egyik legfontosabb rendezvényközpontja.  

1999 decemberében leégett a Budapest Sportcsarnok Fotó: MW-archívum/Habik Csaba

Az oltást a tűoltók ugyan azonnal megkezdték, de a tűz gyorsan terjedt, és rövid idő alatt az egész épület lángokban állt. A tűzoltók több órán át küzdöttek a lángokkal, de a fából és műanyagból készült szerkezet miatt a tűzvész megfékezése szinte lehetetlen volt. 

Ötven tűzoltó sem volt elég a tűz megfékezéséhez, de az épületben tartózkodó tizenhat főnyi személyzetet sikerült kimenteni. 

A  csarnok teljesen megsemmisült, csak a fémszerkezet maradványai meredeztek az ég felé. Később kiderült, hogy a tüzet a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásárban égve felejtett gyertya okozta.

Egyetemi tüzek

2006. augusztus 8-án este 21 óra után kigyulladt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének (az úgynevezett K épület) mínusz második szintjén található lőtér. 

A tűz oltásában a helyszínen 130 tűzoltó vett részt, a mentési munkálatok közben három tűzoltó életét vesztette, hét tűzoltó füstmérgezést szenvedett.

A tüzet egy lángra kapó gumifal okozta, ami sűrű, mérgező, áthatolhatatlan füsttel árasztotta el az egyetem alatt berendezett lőteret, emiatt az áldozatok eltévedtek a pincében, légzőkészülékeikből pedig kifogyott a levegő.

A Testnevelési Egyetem atlétikai sportcsarnokának leégését is valószínűleg a nagy budapesti katasztrófák között emlegetik majd. 

2015. október 15-én hajnalban, nem sokkal öt óra után riasztották a tűzoltókat, akik több mint hatvanan dolgoztak a lángok megfékezésén, ám a sportcsarnok teljes terjedelmében égett, és menthetetlen volt. Az oltást nehezítette az is, hogy a tűzoltók nem tudtak bemenni az épületbe. A tűz után az épület egyik fala kidőlt, teteje beomlott, de szerencsére senki sem sérült meg. A vizsgálatok szerint nem gyújtogatás miatt gyulladt ki a Testnevelési Egyetem sportcsarnoka, a tűz a fűtésvezérlő szekrényben keletkezett.