Rengetegen vásárolják a sikerlistás könyveket, mintegy generálva ezzel a többieket. A 2004-es magyarországi könyvforgalom két százalékkal alacsonyabb a tavalyinál a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) adatai szerint. Érdekes lehet még az a statisztika is, hogy a szépirodalmi témájú könyvek csupán 16 százalékát alkották tavaly a könyvforgalom összességének. A legtöbb eladott könyv tankönyv vagy nyelvkönyv. A külföldi tulajdonban levő kiadók magyarországi piaci részesedése számottevően növekedett a múlt évben.
Mostoha sorsú szépirodalom
– Az utóbbi tizenöt évben egyre kevesebb a lehetőségünk arra, hogy szépirodalmi művekhez jussunk – mondta Fábiánné Sáray Anna, a balatonalmádi könyvtárigazgató. – Korábban a nagyobb könyvtárak kettő-hét példányban vásárolták meg az új könyveket, ami a kölcsönzést is lehetővé tette, míg mostanság a közel háromezer közkönyvtár jó, ha a verseskötetekből átlagosan negyven-száz példányt, a prózai művekből pedig hatvanat-százhúszat megvesz a Könyvtárellátó Kht. – Az ajándékozott könyvekről Fábiánné Sáray Anna elmondta, nehéz elképzelni, hogy bármilyen könyvajándékot is elutasítsanak. Ez évben 1,3 millió forintot költhetnek könyv, folyóirat, CD, videofelvétel vásárlására, könyvre a teljes összeg harmada jut csupán. Az új magyar szépirodalom beszerzése tekintetében helyzetüket az igazgató aszszony katasztrofálisnak nevezte, és kiemelte, ők még jól állnak a többi könyvtárhoz képest. – Nem is nagyon talál könyvtárainkban az irodalombarát az általa keresett új magyar műre – állapította meg Fábiánné Sáray Anna. Valakinek – valamiért – így jó.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a legújabb adatok szerint a dokumentumok száma
1 351 197, ebből 674 170 kötet könyv, a többi folyóirat, térkép, kotta, CD-ROM, CD és mikrofilm. A központi könyvtár hagyományosan a humán- és a társadalomtudományok irodalmát gyűjti. A majd hétszázezer kötet jelentős része kölcsönözhető, a helyben használható állományt főleg a lexikonok, az enciklopédiák és a száz évnél régebben megjelent művek alkotják. A katalógust böngészve megtalálhatjuk számos politikai publicista művét, az állomány hatalmas, de a könyvekre ténylegesen rálelni már nehezebb feladat.
Divat és közszáj
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) köteles minden megjelent példánynak birtokában lenni, de nyilván itt is befolyásoló tényező a csoportosításban a fontossági és az olvasottsági sorrend. Olykor előfordul, hogy egy keresett könyv éppen köttetés alatt áll, de az ott dolgozók általában mindent megtesznek, hogy a kezünkbe vehessük a böngészni kívánt példányt. Ha éppen valaki napokra félretesz egy példányt, de éppen nem használja, helyben olvasásra átengedik nekünk a kötetet. Az OSZK hátránya, de talán egyben előnye is az, hogy az igényelt példányokat a könyvtár területén kívülre nem vihetjük.
A nagyobb könyváruházláncok főleg havonta megújuló sikerlistás könyveiket tüntetik fel, a boltok az eladási számokról nem tudtak információval szolgálni évekre visszamenőleg. A könyvesboltok statisztikáit két részre lehet bontani, a sikerlistára és a fogyáslistára. Előbbi folyamatosan változik, jelenleg a nagyobb üzleteké sokban megegyezik. Ezek szerint az áprilisban legtöbbet vásárolt könyvek közé tartozik a brazil sikeríró új könyve, a múlt hónap közepén megjelent A Zahir Paulo Coelhótól, de lista élén vannak korábbi regényei is, Az alkimista és a Tizenegy perc. Az elsők közt van még Dan Brown A Da Vinci-kód vagy szintén e szerzőtől az Angyalok és démonok, de sokan veszik Schobert Norbert A Norbi update életmódrendszer lényege című munkáját. Kedvelt még Márai Sándor és Gabriel García Márquez is, és a Libri tízes listája végén ott áll Szabó Magda A macskák szerdája című drámakötete is. A divat és a közszáj tehát úgy tűnik, nagyban befolyásolja a könyveladási listákat, de a reklám sem mellőzhető, hiszen talán nincs olyan budapesti lakos, aki a metróaluljárókban ne ütközött volna bele Coelho könyvborítóinak plakátjaiba.
Lapunk munkatársai utánajártak pár vidéki nagyvárosban, hogy milyen az ottani könyvtárak helyzete, és mely politikai publicisták által írott könyvek a legkedveltebbek.
A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtárban megtudtuk, hogy a beszerzésre évi 12-13 millió forint jut, és a könyveket, folyóiratokat, lemezeket, művészeti-művelődési, politikai irányzattól függetlenül gyűjtik és kínálják a közel tízezres olvasótábornak. Ezt Madarász Katalin igazgató-helyettes nyilatkozta lapunknak, és elmondta, a könyvbeszerzésnél a Könyvtárellátó Kht. Új Könyvek című kiadványának kínálata a legfontosabb iránytű, de vásárolnak közvetlenül a kiadóktól és könyvesboltokban is, mert így gyorsabban jutnak hozzá azokhoz a művekhez, amelyeket ők fontosnak tartanak. De a helyi nyomdák és kiadók is rendre megküldik a könyvtárnak az általuk kibocsátott kiadványokat. A 370 ezer művet őrző megyei könyvtár nemcsak vásárolja a példányokat, hanem sok kötetet és folyóiratot ajándékba kap. Madarász Katalin arról tájékoztatta lapunkat, hogy az adományozók közül többen külföldön élő magyarok. A polcokon megfér egymás mellett Medgyessy Péter és Orbán Viktor életrajza, és a katalógusból kiderül, hogy például Lovas István és Eörsi István legújabb műveihez is hozzájuthatunk, de akad olyan dunántúli, radikális jobboldali lap, amelyet már nem tesznek ki az olvasóterem polcára. A kisebbségi magyarság kitűnő szellemi műhelyeiként működő irodalmi folyóiratokból viszont egyetlenegyet sem látni. Ennek oka: nem rendelik meg őket.
Még szeretünk olvasni
Kaposvárott kiderült, hogy a megyei és városi könyvtárban is egyre szűkre szabottabb a beszerzési keret, mindazonáltal az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb bibliotékája minden olvasói igényt ki tud elégíteni. A kölcsönözhető kötetek száma időről időre csökken ugyan, de még nincsen hiány a helyben olvasható ismeretterjesztő és szépirodalomból. Ugyanúgy népszerűek a polgári események őrzését és a nemzeti érzés erősítését vállaló írók, publicisták. A kaposvári könyvtárban nem tudnak arról, hogy a könyvtárellátó vagy akármelyik kiadó politikai megfontolás alapján gátat szabna a beszerzésnek. Bayer Zsolt könyveiből például tíz sorakozik a városi könyvtár polcain, de előkelő helyet foglalnak el Tőkéczki László és Kormos Valéria munkái is. Tóth Gy. László négy könyvvel képviselteti magát, Csontos János hárommal. Pécsett a könyv még mindig népszerű, de úgy tűnik, a politikai irodalom kevesebb embert érdekel, az ilyen témájú művek nem szerepelnek egyetlen sikerlistán sem. Annak oka talán az, hogy ezeket a könyveket speciális vagy kisebb kiadók terjesztik, amelyekkel legtöbbször a nagyobb áruházláncok nem kötnek szerződést.
Mindenesetre azt a hiedelmet, miszerint ma már alig vásárolnak könyvet az emberek, az eladási statisztikák nem erősítik meg Pécsett sem. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése adatai szerint a vásárlási kedv, illetve a forgalom évről évre növekszik. És amellett, hogy – az MKKE szerint – az egyik legdinamikusabb növekedés a CD-ROM-ok piacán tapasztalható, a könyv – eredeti formájában – még mindig népszerű, és remélhetőleg a jó és értékes munka rá fog találni olvasójára reklám nélkül is.

Deák Dániel: A Pride nem a szabadságról szól, hatalmas globalista hálózat áll mögötte