Államfőválasztás. Gyurcsány Ferenc kormányfő úgy fogalmazott, megoldjuk. Hiller István, az MSZP elnöke pedig közölte: lesz egy első, egy második, majd egy harmadik forduló, és Szili Katalin lesz az államfő. A koalíciós előrejelzések nem jöttek be, a köztársasági elnököt ma Sólyom Lászlónak hívják. Mi történt?
– Már hallhattunk ilyen fogadkozásokat Gyurcsány Ferenctől. Amikor Győr-Sopron megyei MSZP-elnöknek választották, azt mondta, hogy ki fogja füstölni a jobboldalt a megyéből. Ezt követően az európai parlamenti választáson 1990 óta a legnagyobb vereségüket szenvedték el a szocialisták. A mostani próbatételnél – ami csak a koalíciós pártokon múlott, hiszen a választók nem szólhattak bele – újra súlyos kudarcot vallottak. Szoros versenyben, de Sólyom László nyert. Ha azt mérlegeljük, ki lett volna a jobb köztársasági elnök – Szili Katalin vagy Sólyom László –, akkor egyértelmű: ezzel az eredménnyel nagy bajtól óvtuk meg a köztársaságot. Egyrészt Sólyom Lászlót egyetlen párt irányában sem lehet elfogultsággal vádolni. Talán ennél is fontosabb azonban, hogy a megválasztott államfő jó lelkiismerettel mehet majd a határon túlra, különösen a szomszédos országokba, hiszen nem fenyegeti az a veszély, hogy a határon túl élő magyarok kifütyülik, táblát mutogatnak a Magyar Köztársaság hivatalban lévő államfőjének.
– Szili Katalin személy szerint nem az MSZP és a kormány álláspontját képviselte a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor.
– Ez csak annyiban igaz, hogy lelkiismereti szavazást javasolt, ám a kettős állampolgárság ügye mellett nem állt ki. Ezt a kassai polgárok nem is honorálták, mert amikor a december 5-i népszavazás után ott járt, füttykoncert fogadta.
– A szocialista házelnök népszerűségi mutatója azért meglehetősen imponáló volt.
– Ennek ellenére kisebb közjogi katasztrófával ért volna fel, ha valaki úgy foglalja el a köztársasági elnöki hivatalt, hogy a megválasztására a korrupció árnyéka vetül. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy a szocialisták nem fair eszközökkel próbálták a képviselők szavazási hajlandóságát befolyásolni. Nem álltak meg a politikai meggyőzés eszközénél, hanem alantas módszerekkel próbálták rávenni az ellenzéki frakciók néhány tagját Szili Katalin támogatására. Azt még tekinthetjük a szocialista párt belügyének, hogy egy-egy helyi szervezet tagságát szavazógépként működő fantomtagokkal duzzasztják fel, azt azonban már kevésbé, hogy a soproni időközi választásokon a szocialista Kránitz László kénytelen volt visszalépni voksvásárlási kísérlete miatt. Az azonban már teljességgel elfogadhatatlan, hogy az MSZP a legfőbb közjogi méltóság megválasztását tette először alku, majd kupeckedés tárgyává. Úgy gondolom, nagyon nagy bajtól óvtuk meg a magyar választópolgárokat, amikor az Országgyűlés Sólyom Lászlóra szavazott, hiszen az ő megválasztását nem árnyékolja be a korrupció gyanúja.
– Ön több sajtótájékoztatót tartott a választási procedúra folyamán. Az első választási forduló után azt mondta, hogy a jelenlegi, illetve volt MDF-es képviselők közül hárman átszavaztak Szili Katalinra. A harmadik forduló előtt pedig arról beszélt, hogy olyan hírek jutottak el a Fideszhez, melyek szerint az utolsó szavazáskor három MDF-es képviselő a szocialisták jelöltjére adja majd le a voksát. Dávid Ibolya ezt nyomban cáfolta, sőt perrel fenyegetett.
– Az első fordulóban a matematika alapján nem történhetett más, csak az, hogy a jelenlegi MDF-frakció tagjai vagy a volt MDF-esek átszavaztak Szili Katalinra. Volt három szavazat, ami az MSZP jelöltjére jutott támogató szavazatként, és három érvénytelen, amely biztos, hogy nem Sólyom Lászlóra esett. Ezek csak az ellenzéki oldalról származhattak, az pedig köztudott, hogy a Fidesz nem szavazott.
– Horváth Balázs azóta bejelentette, hogy ő volt az egyik „bátor vakondok”, vagyis az egyik átszavazó. Meglehet, később már az MDF-ből kizárt politikus módosított nyilatkozatán. Ennek tükrében nem volt elhamarkodott az MDF frakcióját vádolni?
– Ha el is fogadnánk, hogy a Nemzeti Fórumtól származott a három, Szili Katalinra leadott voks, akkor még mindig három érvénytelen szavazat hiányzik. Minden okunk megvolt tehát arra, hogy még időben figyelmeztessük, sőt felszólítsuk az MDF-et arra, hogy ne hagyja cserben Sólyom Lászlót. A mi információink szerint ugyanis három voksra számíthatott a Magyar Demokrata Fórumból Szili Katalin, és ezt az állításomat továbbra is fenntartom. Kíváncsian várom, hogy Dávid Ibolya, illetve képviselőtársai elindítják-e a pert. Ha megteszik, akkor meglepő bizonyítékokkal tudok majd szolgálni.
– Milyen bizonyítékai vannak?
– Várjuk meg, hogy elindítják-e egyáltalán ezt a pert. Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy két MDF-es politikus esetében a harmadik forduló során egyértelműen bebizonyosodott, hogy Szili Katalinra voksolt.
– Sólyom Lászlót az a Védegylet javasolta államfőnek, amelyben az SZDSZ holdudvarához tartozó értelmiségiek is jelen vannak. Egyesek ebből arra következtetnek, hogy a Fidesz és az SZDSZ együttműködött az Alkotmánybíróság egykori elnökének államfővé választásában. Igaz ez?
– Nem volt semmiféle egyeztetés, az SZDSZ ment a maga útján. A szabad demokraták sokkal korábban bejelentették, hogy nem támogatják Szili Katalint, mint hogy Sólyom László neve egyáltalán felvetődött volna. Az SZDSZ zsákutcába manőverezte magát, ahonnan nem tudott kijönni, és ebben az MSZP sem segített neki. Hogy ez a taktika az SZDSZ-nek kifizetődő lesz-e, a választók eldöntik majd. Hiszen, ha a választók az SZDSZ korrupciógyanús ügyeit és a kormányzati munkában való részvételét is mérlegelik, már most megjósolható, a szabad demokratáknak nem lesz sok esélyük, hogy parlamenti párt maradjanak.
– Az államfőválasztás mindenesetre jó közbeszédtémának bizonyul, a gazdasági problémák szinte teljesen kiszorultak a médiumok hírei közül. A kormányváltás óta eltelt három év, vonna egy rövid mérleget?
– Éppen most jelent meg egy elemzés. A Merrill Lynch, a világ egyik legrangosabb pénzügyi elemző és minősítő intézete a magyar gazdaság középtávú stabilitási kilátásait változatlanul borúsnak, a költségvetési teljesítményt pedig egyenesen rettenetesnek minősítette. Ez nagyon súlyos kritika. Azt is megjegyzik, hogy a drága hazai hitel helyettesítésére devizában adósodik el az ország, amelynek mértéke kivételesen magas a térségben. Nem véletlen, hogy a többi nemzetközi gazdasági elemzőcég, a Standard & Poor’s, utána pedig a Fitch is leminősítette Magyarország adósságát. Ma már senki nem hisz abban, hogy az idénre előirányzott deficitcélt tartani tudjuk: mindenki jóval magasabb államháztartási hiányt vár. A befektetők, valamint a kis- és középvállalkozók hazánkba vetett bizalma megrendült. Ördögi körbe került Magyarország: a külföldi elemzők egyre rosszabb bizonyítványt állítanak ki a gazdaságunkról, ennek következtében pedig egyre drágábban tudjuk felvenni a hiteleket, ami egyre magasabb adósságszolgálatot eredményez. Az adósságcsapdából – azt gondolom – már csak egy új kormány tudja kivezetni az országot. A munkanélküliség emelkedése töretlen: 62 500 ember vált munkanélkülivé az elmúlt három évben, s ma már minden ötödik fiatal munkanélküli. Ráadásul miközben fogadkozások hangzottak el a múlt év végén a Gyurcsány-kormány akkor még hivatalban lévő pénzügyminiszterétől, hogy az államadósság növekedésének az ütemét megfékezik, aközben a folyamat felgyorsult: több mint négyezer- milliárd forinttal nőtt az államadósság három év alatt.
– A makroadatok azonban nem igazán érdeklik az embereket. A Fidesz számtalan alkalommal elmondta, hogy csak dumakormányzás folyik a valós tettek helyett. Erre jött válaszul a kormány 100 lépéses programja, amelynek folytán a kabinet szinte minden területen módosításokat jelent be.
– Ezek nem tettek, csupán pótcselekvések. Ami megvalósul kormányzati munka címén, mindössze hétköznapi kormányzati rutinlépések. Semmi rendkívüli nincsen ugyanis abban, hogy módosítanak két kormányrendeletet vagy a munka törvénykönyvének két paragrafusát. Mi ebben a szenzáció? Az égvilágon semmi. Az azonban negatív szenzáció, hogy a gazdaságpolitikának három éve nincs határozott iránya, nincs semmiféle stratégia, nincsenek társadalompolitikai és szociálpolitikai elképzelések. A kormány jelenleg nem tesz mást, mint összevissza kapkod, rögtönöz, látványintézkedéseket hoz. Ezek a bejelentések legfeljebb csak a pr-szempontoknak felelnek meg, valódi kormányzati tartalom nincs mögöttük. Ezért áll elő például olyan ötletekkel Gyurcsány Ferenc, hogy meg kell adóztatni a borravalót, aztán egy hét múlva cáfolja, később pedig önkéntes adózásról beszél.
– Azért a kormány részéről sokszor halljuk még: 2006-tól duplájára emelkedik a családi pótlék.
– Pontosan utánaszámoltunk. Az eredeti szándékkal szemben a családtámogatási rendszer egyértelműen igazságtalanabb lesz. De azt a másik célkitűzést sem fogja teljesíteni, hogy a legalacsonyabb keresettel rendelkező családoknak segítsen. A valóság ugyanis úgy fest, hogy azok, akik minimálbérért dolgoznak, egy keresetből tartják el a családjukat, egy vagy két gyermeket nevelnek, az új rendszer vesztesei lesznek. A nagycsaládosok szintén több ezer forintot fognak veszíteni havonta. Ezt a rendszert nevezi Gyurcsány Ferenc igazságosnak. A kormány eddigi tevékenysége után egyetlen kérdésre kell válaszolniuk az embereknek: jobb lett az életük, illetve az ország helyzete, mint három évvel ezelőtt volt?
– A kormány azt állítja, hogy a felvett hitelek fedezték a Medgyessy Péterhez köthető száznapos programot, a nyugdíjemelést, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelését. Önök hogy látják?
– Ha valóban így történt, akkor hova lettek a tb-járulék-befizetések? Hova lettek az adóforintjaink? A valóság az, hogy a Medgyessy–Gyurcsány-kormány irgalmatlan többletjövedelemre tett szert a négyezermilliárd forintos hitelfelvételen kívül is. Jelentős adóemelések voltak 2004-ben és 2005-ben, amivel az állam minden esztendőben több mint 500 milliárd forintos többletbevételre tett szert. Megemelték az inflációt az első két évben, amely szintén jelentős többletforrásokat hozott a költségvetésnek. Draskovics Tibor a Guinness-rekordok könyvébe kerülhetne a több száz milliárdos megszorító csomagjaival. Ezek után joggal tehető fel a kérdés: hol van ez a rengeteg pénz? Ha épültek volna hidak, felújították volna az egészségügyi intézményeket, az oktatási intézmények sportpályákkal, sportcentrumokkal, tanuszodákkal bővültek volna, akkor látható lenne az eredmény. De mindennek semmi jele. Ráadásul tavaly a keresetek reálértéke csökkent, amire 1996 óta nem volt példa. Holott a szocialista választási ígéret úgy szólt, hogy négy év alatt 25 százalékkal emelkednek a reálbérek.
– Önök rekordszámú módosító javaslatot nyújtottak be a költségvetési hiány mérséklése, valamint az adók csökkentése miatt, a kormány azonban gazdasági nonszensznek tartja elképzeléseiket, amelyeknek nincsen meg a fedezete.
– Ez már csak azért sem igaz, mert a költségvetést érintő módosító indítványokat forrásmegjelölés nélkül nem is lehet benyújtani.
– A 2002-es választásokat a fővárosban bukták el. Mi lesz 2006-ban?
– Sokszor hallottuk, hogy az Orbán-kormány Budapest-ellenes volt, s erre a 4-es metró ügyét szokták példaként felhozni. Itt mindjárt meg is jegyezném, hogy bár a beruházást a mostani kabinet papíron támogatja, az elmúlt három évben azonban egyetlen kapavágás sem történt. Érdemes összevetni a két kormány teljesítményét más fővárosi beruházások vonatkozásában is. Budapesten az előző ciklusban megépült az új Nemzeti Színház, a Millenáris, a Terror Háza Múzeum, a Budapest Sportaréna, valamint a népligeti buszpályaudvar, és felújítottuk a Sándor-palotát. Összességében körülbelül 200 milliárd forintnyi beruházás valósult meg Budapesten. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint egyébként a Fidesz a fővárosban is komoly támogatottságot szerzett. Persze, azért van még éppen elég teendőnk.
– Mikor nevezik meg főpolgármester-jelöltjüket? Nincsenek ezzel már most elkésve?
– Tény, hogy olyan jelöltje még nincs a Fidesznek, aki a nyilvánosság elé állna, és elmondaná a programját a fővárosiaknak. Egy évvel az önkormányzati választások előtt még nem késő megnevezni a jelöltünket, tehát fél esztendőnk van a megfelelő személy kiválasztására. Kétségtelen azonban, hogy minél előbb jó lenne bemutatni Demszky Gábor kihívóját, aki a jelenlegi városvezető 15-16 éves tevékenységének érdemi kritikájával lépne a polgárok elé.
– A napokban jelentették be a kormány új panelprogramját, a kérdés széles körű választói bázist érint. A lakótelepeken élők problémáira milyen válaszai vannak a Fidesznek?
– Ez valóban fontos kérdés. A panellakások felújítására a Fidesz-kormány indított programot. Az általunk elindított felújítási program részeként 2002-ben közel
15 ezer panellakást újítottak fel, 2004-ben azonban ez a szám 5900-re, azaz majdnem az egyharmadára apadt. Mi úgy látjuk, hogy a lakótelepeken élők legfőbb problémáját jelenleg a horribilis fűtésszámla jelenti. A Fidesz az egyedi fűtésszabályozó rendszerek kiépítésére – jóval Gyurcsány Ferenc bejelentése előtt – kidolgozta javaslatát, amelyet a kormánypártok elutasítottak. Ezzel a megoldással mintegy húsz százalékkal lehetne csökkenteni egy-egy panellakás fűtési költségét. Miután az elmúlt három évben átlagosan 30 százalékkal emelték a távhő árát, Gyurcsány Ferenc, elirigyelve a Fidesz korábban elutasított javaslatát, most 5–10 százalékos csökkentést ígér.
– Térjünk át a párt belügyeire. Új alelnököket választanak a hét végén. Miért?
– Ne szaladjunk ennyire előre, először várjuk meg a kongresszus döntését. Pelczné Gáll Ildikót azért jelölte a nőtagozat, mert a regionális politikával és az EU-val kapcsolatos szakértelmére nagy szüksége lesz a pártnak. Varga Mihály gazdaságpolitikai felkészültségéről pedig már pénzügyminiszterként, valamint a frakció gazdasági kabinetjének vezetőjeként is bizonyságot tett.
– A hét végi tisztújító kongresszuson kialakuló csapattal indulnak a választási küzdelemben?
– A választásokig nem tervezünk újabb kongresszust, hacsak a választási program megalkotása ezt nem teszi indokolttá. Az mindenesetre biztos, hogy személyi kérdésekről akkor már nem döntünk.
– Orbán Viktor és családjának szőlőügyeivel a sajtó mellett már egy vizsgálóbizottság is foglalkozik. Ezzel kapcsolatban milyen következményekkel számolnak a Fideszben?
– A szocialisták mindig próbálkoznak ilyesmivel: hasonló volt a székházügy, vagy amikor Orbán Viktor édesapjának egyetlen bányáját nagyították fel az ország leggigantikusabb vállalatává. De ilyen volt a K
origo.hu
Videón a brutális vihar, amely megrázta az országot – és még nincs vége!
