Az intézkedésre azért volt szükség, mert a tervezettől jelentősen, mintegy 170 milliárd forinttal maradnak el az áfából, a személyi jövedelemadóból, a társadalombiztosítási járulékokból és a jövedéki adókból befolyó bevételek. Az eltérést a PM a múlt évi bevételi folyamatokkal indokolta. A határozat főként a tárcák beruházási és működési kiadásait érintheti hátrányosan. Katona Tamás, a PM közigazgatási államtitkára szerint a 125 milliárd forintos kötelező megtakarításon kívül további intézkedések várhatók, hogy az idei évre tervezett hiánycél teljesülhessen.
*
A jelenleg 837 milliárd forintra rúgó államháztartási hiány mérséklését szolgálja az a kormánydöntés is, amely szerint a korábban számítottnál ezentúl még több autópálya-szakasz épül a magántőke bevonásával. Ezzel további negyvenmilliárd forintnyi „megtakarítást” tud elérni idén az állam, ám a magánberuházásban készülő sztrádák a következő évek költségvetési mozgásterét nagymértékben szűkítik. Az intézkedéscsomag ellenére a PM legfrissebb előrejelzése kiugróan magas, 985 milliárd forintos deficitet jelölt meg az idei év első hat hónapjára. Ez azt jelenti, hogy az első fél évben a teljes évre tervezett hiány 96 százaléka teljesül.
Tovább folytatódott hazánk államadósságának dinamikus növekedése: az adósság mértéke immár eléri a 12 646 milliárd forintot, azaz az év első öt hónapjában több mint egybillió forinttal – havonta átlagosan 210 milliárddal – duzzadt az adósságállomány. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok értelmében a 2002-es kormányváltás óta 4366 milliárd forinttal, tehát több mint ötven százalékkal emelkedett Magyarország államadóssága, így az egy főre jutó jelenlegi adósság meghaladja az 1,2 millió forintot. A tetemes adósság törlesztése a költségvetés kamatkiadásaiban is megmutatkozik, hiszen ebben a hónapban 124 milliárd forintot kell az államkasszának kamatkiadásra fordítania, miközben az egész éves törlesztési kiadások túllépik a 868 milliárd forintot.
A most ismertetett államháztartási adatokkal kapcsolatban gazdaságkutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kormányhatározat ellenére sem látszik biztosítottnak az idei hiánycél elérése. Barcza György, az ING Bank elemzője lapunknak hangsúlyozta: továbbra is számos bizonytalansági tényező veszi körül az idei évre előirányzott, 1022 milliárd forintos deficit tarthatóságát. Megjegyezte: a 125 milliárd forintos kötelező tartalékolásnál a minisztériumoknak kell eldönteniük, hol és milyen mértékben tudnak spórolni. Mint mondta, az intézkedés elsősorban a beruházási előirányzatoknál és a működési kiadásoknál jelenthet szigorítást.
Soha nem látott mértékű államháztartási hiányt halmozott föl fél év alatt a Gyurcsány-kormány, amelynek felelőtlen gazdálkodása válságba sodorhat több ezer állami költésvetéstől függő intézményt, s több tízezer munkahelyet – reagált az intézkedéscsomagra a Fidesz. Az ellenzéki párt közleménye szerint a kabinet szavahihetőségét tovább rontja a rendkívül kedvezőtlen, 147 milliárd forintos hiányt mutató június havi előrejelzés, és visszásságot szül a gazdaság szereplői körében az is, hogy a kormány megtakarításra akarja rábeszélni az embereket, ám fél év alatt annyi hiányt halmozott föl, mint amennyit a parlament az egész évre fogadott el.
MÉg jobban erőltetik a PPP-t. A kormány negyvenmilliárd forintot von el az autópálya-hálózat fejlesztésére 2005-ben előirányzott forrásokból, így az M0-s autópálya állami pénzből finanszírozott szakaszai is magánberuházásként épülnek. A kabinet ezt megelőzően döntött arról, hogy az épülő sztrádák finanszírozásához – az M0-s kivételével – a költségvetésen kívül működő Állami Autópálya Kezelő Rt. veszi igénybe a pénzpiacokról a forrásokat. Az újabb hitelek és a pénzpiaci források igénybevétele jelentősen drágítja az autópálya-építéseket, a költségeket az adózók fizetik majd vissza. (P. G. I.)
