Tovább folytatódik a küzdelem a Nyergesújfalura tervezett cementgyár építésével kapcsolatban, ahol a tervek szerint évente 25 ezer tonna veszélyes hulladékot égetnének el a forgókemencékben. A beruházó Holcim Hungaria Rt. folyamatosan tartja a lakossági fórumokat és tájékoztatókat, miközben az érintett településeken is hasonló rendezvényekkel rukkolnak elő a helyiek és a környezetvédők.
Mint arról beszámoltunk, a zöldek legnagyobb aggodalma a levegőszennyezés növekedése mellett az, hogy a cementgyár vízbázisokra is épülne, potenciális veszélyt jelentve a környezetre, ha baleset történik az üzemben. A beruházó hétfőn lakossági fórumot tartott a helyszínen, tegnap pedig sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vállalja a finanszírozását egy felmérésnek, amely megállapítja, hogy a cementgyárnak helyet adó ipari park területén milyen vízbázisterületek találhatók.
A Holcim Hungaria Rt. vezetői közölték: eddig az önkormányzattól és a hatóságoktól azt az információt kapták, hogy az ipari parknak kijelölt területen engedélyezhető a tevékenységük, de ennek ellenére vállalták a vizsgálat lefolytatásának támogatását. Pontos információk ugyanis még nincsenek a vízbázisok helyéről és a vízáramlásról az üzem tervezett helyén, mert az itt végzett eddigi felmérések pénzhiány miatt megrekedtek. Dobos Imre, a Holcim Rt. projektvezetője a kutatások alapján úgy tudja, hogy a leendő gyárterület a környéken lévő kutak úgynevezett „ötvenéves zónájában” helyezkednek el, vagyis olyan területen, ahol ötven év alatt szivárogna el bármi a talajvízben. Ezekben a térségekben valóban nem tárolható veszélyes hulladék, de a projektvezető érvelése szerint a cég csak napi tárolásra kért engedélyt, ami megengedett ilyen zónákban is.
A Holcimnak azért is fontos, hogy vízbázisvizsgálatot folytassanak le az ipari parkban, mert ha nincsenek pontos mérések, többszörös biztonsággal kell ügyelni az egész területre – tette hozzá a svájci társaság képviselője. Richard Skene-től, a cég elnök-igazgatójától megtudtuk azt is: a vízügyi szakértőkkel már tárgyalásokat is kezdtek arról, hogy mekkora költséggel járna egy ilyen felmérés.
A cementgyárépítésben érintett Tát polgármestere szerint azonban a vizsgálatot az államnak kellene finanszíroznia, mert öszszeférhetetlen, hogy az a cég pénzelje a felmérést, amely érdekelt abban, hogy gyárat építsen a térségben. Szenes Lajos lapunknak elmondta: a táti vízbázis állami terület, ahol a vízügyi igazgatóság el is indított egy vízbázisvizsgálatot a terület védelem alá helyezéséhez, ezért természetes, hogy a felmérést az államnak kell folytatnia. A polgármester ennek érdekében többek között felkereste a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés környezetvédelmi bizottságát. A testület emiatt ma kihelyezett ülést tart Táton, ahová meghívták a Holcim, a környezetvédelmi felügyelőség és az önkormányzat képviselőit is. Szenes Lajosnak az a célja, hogy a témát lehetőleg vitassa meg az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is. Mint elmondta, a mai napon közös ülést tartanak a községben az esztergom– nyergesújfalui kistérség civil szervezetei, jövő hét csütörtökön pedig lakossági tájékoztatást is szerveznek Táton. A Holcim ugyanis korábban „az önkormányzatot megkerülve, a saját szakértőit felvonultatva tartott agitációt” Táton, egy helyi csárdában – fogalmazott a polgármester, aki szerint az elégedetlenség olyan mértékű a községben, hogy demonstráció is várható a beruházás ellen.
Sajátos helyzetben van a gyárépítésnek a tervek szerint helyet adó Nyergesújfalu is. A vízbázisok ugyanis itt egy amerikai cég tulajdonában vannak, így már kérdéses az állami felelősség. Miskolci József nyergesújfalui polgármester viszont közölte, számára teljesen mindegy, hogy ki finanszírozza a felmérést. A lényeg az, hogy elkészüljön, hiszen már a vízbázisok tulajdonosa is leírta egy tanulmányban, hogy ez a cementgyár-építés gyenge pontjának számít. Ma egyébként a polgármester tájékoztatása szerint rendkívüli testületi ülést tartanak az ügyben, ahol megfogalmazzák azokat a kérdéseket, amelyekre a végleges környezetvédelmi hatástanulmányban választ kell adnia a cégnek és a hatóságoknak. Ezt követően újabb lakossági fórumot tartanak majd, és a testület ezek alapján állást foglalhat, hogy „vállalja a döntés felelősségét, vagy népszavazást írnak ki a kérdésben.” – tette hozzá Miskolci József. A polgármester arra kérdésünkre, hogy miként nyilváníthattak ipari parknak egy vízbázisok utánpótlását is biztosító területet, úgy érvelt: a szakhatóságoktól megkapták ehhez az engedélyt, és ez ellen senkinek nem volt semmi kifogása.
Ez azért is különös, mert a miskolci egyetem intézete egy tanulmányában már 1995-ben azt állapította meg, hogy a gyárépítésre kijelölt terület egy olyan hidrológiailag védett területen van, ahol még a sátorozást is engedélyhez kell kötni – mutatott rá Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület vezetője. A környezetvédő szerint nevetséges a Holcim Rt. hivatkozása a napi tárolásra, hiszen a kamionok hétvégi közlekedési tilalmának idejét is figyelembe véve, akár három napig is tárolhatnak veszélyes hulladékokat olyan területen, ahol ez hatóságilag tilos lenne. Az üzem hozzávetőlegesen 70-80 tonna hulladékot tüzelne el naponta, ehhez pedig legalább 300 tonnás tárolóra van szükség, vagyis ennyi hulladék lenne egy lerakóban.
A felhasználás ráadásul a beruházó tervei szerint folyamatos, így állandó lenne a hulladékok jelenléte is a tárolóban. A zöldek szerint, ha a Holcim Rt. támogatni kívánná a független vizsgálatot, akkor az erre szánt pénzből egy keretet hoznának létre, amelyet a kistérségek használhatnának fel a vizsgálathoz az általuk kiválasztott szakértőkkel.
A jelek szerint a Holcim Rt.-nek vannak jelöltjei arra, hogy az álláspontjukat környezetvédelmi szempontból alátámaszthassák. Információink szerint a cég egy zárt körű megbeszélést szervez jövő hét hétfőre az önkormányzatok képviselőivel, ahová az esztergomi zöldek mellett meghívták egy másik környezetvédő szervezet képviselőit is.
A vízbázisok védelme mellett nehéz lesz meggyőzni a helyieket arról is, hogy nem okoznak határértéket meghaladó levegőszennyezést a környéken.
A Holcim Rt. projektigazgatója a sajtótájékoztatón kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy 500 millió forint értékű zsákos szűrőket szereltetnének a kéményekre, és a cementgyártás technológiájából következően nem jutnának káros anyagok a levegőbe, de ez a gyártelepekkel körülvett nyergesújfalui és táti polgárokat már nem nyugtatja meg. A Dorogon tavaly mért adatok szerint a szálló porból már eddig is 83 napon volt határérték feletti mennyiség a levegőben.
origo.hu
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe
