Lencse, lencse, semmi; lencse, lencse, bab, semmi – ez volt hét egymást követő nap menüje Evjátár Dávid, a Hamász egyik izraeli túszának étrendjében. A 2023-ban elrabolt fiatalemberről készült videó bejárta az internetet; falra függesztett papírlapon vezette, mit kapott enni a fogva tartóitól Gázában. A Bibliából ismerős Ebjátár – ahogy magyarosan mondjuk – a bőség atyja. De a csontsovány túszról készült képek sokakban inkább Auschwitzot idézték fel. A két év után most talán végre lezáruló gázai háború próbára tette mindazt, amit a világról korábban gondoltunk.
Evjátár Dávid már szabad. Donald Trump komoly megállapodást hozott tető alá. Voltak – őt magát is beleértve –, akik már idénre a Nobel-békedíját sürgették; mindenesetre már így is többet tett érte, mint Barack Obama az övéért. Mindennek a próbája az idő lesz, akárcsak a pudingnak az evés. Vajon meddig tart ki a közel-keleti béke? Amerikai elnökként Trump elődei közül Jimmy Carternek gyűlt meg a leginkább a baja egy túszválsággal. Országa teheráni követségén több mint egy éven át tartottak fogva több tucat amerikait. Carter bele is bukott ebbe. Izraelben pedig Benjamin Netanjahu kormányfőn követelték régóta a tüntető tömegek a túszok kiszabadítását. Az utolsó körben kiszabadult a magyar állampolgársággal is rendelkező Omri Miran is. Csaknem kétezer, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin elkövetőért cserélték el az utolsókként életben maradt húsz izraeli túszt. Azaz százas a szorzó.
Itt kezdődik a szokásos elemi algebra: kinek mennyit ér az élete? Szemet szemért, fogat fogért? Egy embert egy emberért? Százért? Izraeli oldalon (az elesett katonákkal együtt) mintegy kétezer, palesztin részről csaknem 70 ezer, de mindenkit egybevéve akár 90 ezer halálos áldozatról beszélnek. Túsznak lenni borzalmas lehet. A fogvatartott és a családja is szörnyűségeket él át. De ugyanolyan szörnyű katonai akcióban le- és kibombázottnak lenni, „járulékos kárként” megölt csecsemőt temetni, éhezni, az összeomlott egészségügy nyomán ellátatlanként a körülményekbe – nincs rá jobb szó: beledögleni. Ehhez ölni sem kell. Ugyanolyan szörnyű lehet családtagként az eltűntek, soha vissza nem térők hiányérzetében élni, a gyászban sem lelve vigaszt – az legalább kapaszkodót jelentene a veszteség feldolgozásához.
