Sólyom László köztársasági elnök feleségével együtt szombaton délelőtt részt vett a környezetvédők hagyományos Zengő-túráján. Az államfő hangsúlyozta, hogy magánemberként, természetszerető állampolgárként mássza meg a hegyet, ezért nem mondott beszédet és nem nyilatkozott a sajtónak.
Sólyom nem először vesz részt a Zengő-túrán, például februárban is felment a csúcsra, de akkor még nem volt a Magyar Köztársaság elnöke.
A hétvégi túrázás azonban sokak szerint nemcsak baráti gesztusnak tekinthető az államfő részéről – aki a Védegylet zöldszervezet tanácsadója is, évek óta jó kapcsolatokat ápol a zöldekkel –, hanem egyértelmű jelzés is a döntéshozóknak, hogy a honvédelmi tárca nyomása ellenére sem támogatja egy NATO-lokátor megépítését a védett területen.
Mint ismert, az államfő nemrég a Honvédelmi Minisztériumban (HM) járt, és aláírta az ország védelmi tervét. Juhász Ferenc tárcavezető ezt az alkalmat arra is kihasználta, hogy egy rövid feljegyzést nyújtson át a köztársasági elnöknek Magyarország légvédelmi helyzetéről. A miniszter azonban csak egy későbbi időpontra ígérte, hogy átadja Sólyom Lászlónak azokat a titkos dokumentumokat, amelyek a szaktárca szerint bizonyítják a Zengőre tervezett lokátor megépítésének szükségességét.
A történtek szépséghibája, hogy a köztársasági elnöknek nincs döntési jogköre az ügyben. A lokátorépítésről a kormánynak kell határoznia, amely legutóbb felhatalmazta Juhász Ferencet, hogy legkésőbb 2006 első negyedévében zárja le a radarberendezés lehetséges telepítési helyszíneinek vizsgálatát. A kormányhatározatban a Zengő mellett Mórágy és Hármashegy szerepel alternatív helyszínként. A szaktárcának úgy kell megvalósítani a több milliárd forintnyi NATO-forrással támogatott beruházást, hogy ne sérüljenek a természet védelmének érdekei. A honvédelmi miniszter a kabinet felhatalmazása alapján nemrég elérte, hogy a NATO beruházási ügynöksége (NC3A) elhalasztotta a magyar lokátor legyártását. A HM azonban továbbra is állítja, a szakmai érvek alapján a zengői beruházás a legoptimálisabb megoldás, információink szerint viszont a szaktárca szakértői még csak most végzik a részletes vizsgálatát annak, hogy a többi lehetséges helyszínen milyen műszaki szempontoknak kell megfelelni egy korszerű radar üzemeltetéséhez. A Hármashegyen ugyanis szintén természetvédelmi érdekek sérülhetnének, Mórágyon viszont réskitöltő radarokat is kéne működtetni a lokátorhoz, ami lényegesen megdrágítaná a beruházást. A HM ráadásul a déli határvidéken tevékenykedő radarkezelő egységek megszüntetését tervezi, de ez sem valósulhat meg a zengői építkezés elmaradásával.
Az eredeti elképzelések szerint az ország légvédelmének megerősítése érdekében három korszerű lokátort építettek volna meg a déli határvidéken, amelyekkel lényegesen javítottak volna hazánk légterének lefedettségén.
A légterünkről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a soproni Volt fesztiválon jelentette ki először, hogy déli irányból az ország rendkívül nyitott, és egy tesztrepülés alkalmával egy kisgép a határvidéktől egészen Dunaújvárosig jutott, ami „már Paks után van”. Mint később kiderült, a tesztrepülést Vári Gyula szocialista országgyűlési képviselő, expilóta végezte a HM megbízásából, de a kísérlettel nem bizonyított szinte semmit, hiszen eddig is tudvalevő volt, hogy pár száz méter magasság alatt nem fedezik fel a kisgépeket Magyarország légterében. A zöldek ezért olyan kampányfogásnak nevezték a kormányfő bejelentését, amely a zengői lokátor megépítését szolgálja.
A kormány állítása szerint megtették a szükséges lépéseket a légtérvédelem javítsa érdekében, de a kabinet továbbra is hangsúlyozza, a jövőben elengedhetetlen lesz egy korszerű lokátor megépítése a déli határ mentén.
A Magyarországra tervezett három lokátor közül eddig kettő épült meg Bánkúton és Békéscsabán, a zengői beruházást azonban egyelőre meghiúsították a környezetvédők. A zöldek aktivistái szombaton tapssal és ovációval fogadták az államfőt Pécsváradon.
Csizmadia László, a Civilek a Zengőért Mozgalom alapító tagja a köztársasági elnököt és feleségét a környezetvédők nevében egy-egy jelvény és vándorbot átadásával „tiszteletbeli Zengő-őrré” fogadta.
Sólyom László és felesége több száz környezetvédő és helyi polgár társaságában gyalogolt fel a hegycsúcsra, ahol aláírta a Zengő-emlékkönyvet, majd régészeti előadást hallgatott meg az egykori Zengő-várról.
Csizmadia László értékelése szerint az államfő a túrán való részvételével bizonyította: fontos számára a Zengő ügye, és ahogy megválasztása előtt, úgy ezután is elkötelezett híve a környezet védelmének.
Emlékezetes: a civilek 2004 februárjában akadályozták meg, hogy megkezdődjenek az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás megépítéséhez nélkülözhetetlen fakitermelési munkák a Mecsekben.
Az építkezéshez a tervek szerint mintegy háromszáz fát kellett volna kivágni a hegycsúcsra vezető erdészeti út mentén. A radarhoz vezető bitumenburkolatú út megépítésével a zöldek szerint megbontanák a terület biológiai egyensúlyát, veszélyeztetve a szigorúan védett növények, például a Zengőn egyedülálló példányszámban megtalálható bánáti bazsarózsa élőhelyét.
A lakossági felháborodás és a sorozatos megmozdulások hatására tavaly egy szakértői testület vizsgálta meg a lokátor elhelyezésének lehetőségeit.
A Zengőre tervezett katonai radarról Sólyom László a megválasztását követő interjúk sorában fogalmazott úgy, hogy csak akkor lehet alkotmányos a lokátor megépítése, ha bebizonyították, hogy nincs semmilyen más lehetőség. Ilyen bizonyítékot mindeddig nem szolgáltattak. Az úgynevezett Zengő-bizottság által 2004 őszén nyilvánosságra hozott szakértői jelentés szerint is van alternatív megoldás.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
