Táton több mint félezer helyi polgár jelent meg a Nyergesújfalura tervezett cementmű ellen szervezett demonstráción, ahol a vezérszónokok felsorolták a már korábban is rendszeresen hangsúlyozott aggodalmakat a gyárépítéssel kapcsolatban.
Keil Veronika és édesanyja a táti környezetvédő csoport képviselőiként arra figyelmeztettek, hogy az évi hetvenötezer tonnányi hulladékot elégető üzem a helyi vízbázisokra épülne, és a zöldek szerint lényegesen nőne a gyár működésével a levegő szennyezettsége is. A környezetet ugyanis nemcsak a szálló por és a hulladékégető kéményein kijutó szennyező anyagok terhelnék, hanem annak a napi ötszáz kamionnak a kipufogófüstje is, amely a Duna-parti úton közelítené meg a cementművet.
A helyi környezetvédők másik képviselője, Kostyál János ugyanakkor kijelentette: nem lehet hinni a beruházó Holcim Rt. ígéreteinek, mert Magyarországon az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy „minél nagyobb a pénz, annál kisebb az akadály” az engedélyek beszerzésére bármilyen környezetszennyező tevékenységhez.
Hasonlóan vélekedett a svájci cég ígéreteiről Kövecs Károly, a Dorogi Környezetvédő Egyesület munkatársa is, aki közölte a tüntetőkkel: tudomásuk szerint a Holcim még nem kérte az előzetes környezeti hatástanulmánya módosítását, pedig a demonstráció előtti napon azt ígérte, hogy nem éget majd veszélyes hulladékot a szomszédos Nyergesújfalura tervezett gyárában.
Ezután Szivós Péter táti önkormányzati képviselő felolvasta a helyi közgyűlés határozatát, amelyben a testület egyhangúlag elutasítja a tervezett cementgyár építését. A hallgatóság minden felszólalást tapssal és üdvrivalgással fogadott. Volt közöttük olyan helyi polgár, aki seprűnyélre erősített gázálarcot tartott a kezében, egy táblán üzenve az aznap lakossági fórumra hívott Holcim Rt. képviselőinek („Gázt bele, és pakolj innen!”). Voltak, akik transzparenseiken egyenesen gyilkosoknak nevezték a cég és a hatóság vezetőit, és halálos veszedelemként mutatták be a cementgyárépítést („Te is lehetsz hulla még, ha égni fog a hulladék”, „Döntsd el, hogy halottkém vagy, vagy környezetvédelmi felügyelő!”).
Nem véletlen, hogy a délután öt órára meghirdetett lakossági fórumra kissé meglepett arccal érkeztek meg a Holcim Rt. egyébként magabiztosnak tűnő képviselői. A fórumra dugig megtelt a kultúrház színházterme, az első padsorba iskolás gyerekeket ültettek le a tüntetők, a kezükben a demonstráció tábláival. Ilyen előzmények után nem volt irigylésre méltó helyzetben Dobos Imre, a Holcim Rt. projektvezetője, aki öt perc megszólalást kért, mielőtt rázúdították a kérdéseket. Az igazgató ismét kiemelte, hogy „három ország versenyez” a beruházás befogadásáért, és még nem döntöttek, hogy Magyarországon, Szlovákiában vagy Romániában építik fel a nagy kapacitású cementművet. A hallgatóság bekiabálásai ezzel kapcsolatban egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: a Holcim Rt. nyugodtan mehet az említett országokba. Dobos Imre ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy Lábatlan is a vizsgált helyszínek között szerepel, ahol szívesen látnák a jelenlegi cementgyár továbbfejlesztését. Erről később egy helyi polgár kijelentette: Lábatlanon is legfeljebb a polgármester akarja a beruházást, hiszen egy régebbi népszavazáson a helyiek többsége a veszélyes hulladék égetése ellen voksolt.
A Holcim Rt. projektvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyár megépítése további ötvenkét munkahelyet jelent a helyiek számára, de közvetve csaknem ezer család megélhetését befolyásolja a cementmű működése.
Ezzel kapcsolatban több táti lakos közölte, hogy ennyi munkahelyet a helyi kisvállalkozóknál is lehet találni, de azok legalább nem szennyezik a környezetet. A cementgyár számlájára írt lehetséges károkozásról szólva Dobos Imre továbbra is azt állította: az üzemben olyan zárt technológiát alkalmaznak, amellyel nem veszélyeztetik a környezetet, és ha nem égetnének hulladékot, nőhet az országban az újabb illegális szemétlerakók száma. A projektvezető emlékeztetett arra a bejelentésükre is, hogy a Holcim Rt. vállalja a finanszírozását a helyi vízbázisokat feltáró vizsgálatnak.
Balogh Zoltán természetvédelmi és ökológiai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyergesújfalui ipari parkban az eredeti elképzelések szerint legfeljebb negyvenszázalékos lehet a beépítettség, és főként kisvállalkozások, illetve kisüzemek betelepítését tervezték. A terület ráadásul az Európai Unió által szigorúan védett területeket jegyző Natura 2000 programhoz tartozó térség közelében helyezkedik el, ahol különösen őrizni kell a természet értékeit.
Dobos Imre erre reagálva viszont arra emlékeztette a táti önkormányzat által megbízott szakértőt, hogy már a nyolcvanas években felmerült egy cementgyár építése a térség rendezési tervében, az EU-hoz pedig áprilisban engedélykérelmet nyújtottak be, amelyben biztosítják a közösség szakembereit, hogy nem sértik meg a leendő cementgyár környékén lévő ökológiai folyosót.
Nagy László felszín alatti vízvédelemmel és hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértő arra volt kíváncsi, hogy milyen menynyiségben és milyen hulladékokra kértek napi tárolási engedélyt az üzemben.
Ezzel kapcsolatban Üveg Róbert, a Holcim Rt. munkatársa elismerte: a hét végi kamionstop idején előfordulhat, hogy több napig is tárolnának hulladékot a területen, de állította, csak autógumit és nem veszélyesnek számító műanyagokat, illetve lábatlani papíriszapot égetnének. Mint mondta, a termikus hasznosítás is úgy történne a hét legtöbb napján, hogy ne kelljen a hulladékot tárolni, vagyis annyi égetnivalót engednének be a gyárterületre, amennyit azonnal fel is használnának.
Steiner Ferenc levegőtisztaság-védelmi szakértő azt firtatta, hogyan írhattak meg egy hatástanulmányt, amikor tudomása szerint a szálló porból semmilyen felmérést előzetesen nem végeztek el ehhez a környéken a Holcim szakértői. Erről szólva Dobos Imre közölte: mérést azért nem végeztek, mert eddig csak egy előzetes környezeti hatástanulmányt kellett elkészíteniük, később elvégezhetik majd a szükséges vizsgálatokat. A projektvezető arra a kérdésre, hogy mit jelent a nyilatkozatukban az a félmondat, miszerint „a jelen helyzetben nem tervezik veszélyes hulladékok égetését”, elismerte, hogy nem mondtak le végképp erről a hőtermelési módról. Mint fogalmazott: „Talán tíz év múlva a környezetvédők fogják kérni, hogy ilyen módon égessük el a hulladékokat.” A Holcim képviselője ezzel a felszólalásával sem aratott nagy sikert, ahogyan azzal sem, hogy közölte: a 90 szűrőberendezés és az állandó levegőtisztasági mérések mellett rendszeresen lehetőséget teremtenek majd a lakosságnak, hogy bejusson a gyár területére.
Amikor a vezető egy társadalmi ellenőrző csoport felállításának javaslatával állt elő, amely a gyárat felügyelheti, többen is felszólaltak. Egy lábatlani férfi bejelentette: a településen létrehozott társadalmi ellenőrző csoportjukat még egyszer sem kereste meg a Holcim Rt. vezetése. Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület vezetője pedig arról számolt be, hogy vizsgálatuk szerint a hejőcsabai társadalmi ellenőrző csoport öt kiválasztott civil szervezete közül négy anyagilag a Holcim Rt.-hez köthető. Dobos Imre ezekkel a vádakkal kapcsolatban az egyre lelombozottabb cégalkalmazottak közül kiemelkedve csak annyit közölt: a társadalmi csoportoknak kell megkeresniük a céget, és az említett civil szervezetek bizonyára nem osztanák Szuhi Attila véleményét.
Az egyre paprikásabb hangulatú fórumon időnként ismét vezérszónokok emelkedtek szólásra. A dorogi környezetvédők képviselője például arra szólította fel a helyieket, hogy minden erejükkel akadályozzák meg a beruházást, mások pedig megerősítették ezt a szándékot a helyiek részéről, hosszan tartó tapsokat váltva ki a fórumon megjelentekből. Nem csoda, hogy a rendezvényt Szenes Lajos, Tát polgármestere úgy zárta: a beruházóknak meg kell fontolniuk, hogy a cementgyár maradjon a hagyományos helyén, hiszen a táti medence térsége már egyébként is túlterhelt, és a döntéshozóknak az a dolguk, hogy ha nem tudnak javítani ezen a helyzeten, legalább ne rontsanak rajta.
A beruházást a tervek szerint befogadó Nyergesújfalu egyébként nemrég képviselő-testületi határozatot fogadott el arról, hogy nem járul hozzá a város közigazgatási területén hulladék, illetve veszélyes hulladék égetéséhez.
Ezek után egyre kérdésesebbé válik, hogy a Holcim Rt.-nek megéri-e a nyergesújfalui gyártelepítés, hiszen a cementgyártás hulladékhasznosítással igazán gazdaságos. A cég munkatársai az elkövetkezendő napokban viszont járni kezdik a környéket, ma Lábatlanon, holnap Mogyorósbányán vesznek részt lakossági fórumon, és mennek Tokodra is, ha meghívják őket. A lakossági fórumok után folytatódik az egyeztetés a civil szervezetekkel, de a vízbázis pontos felmérésének befejezéséig a Holcim Rt. nem tervez további lépéseket.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
