Még alig ültek el a dorogi hulladékégető környékének újabb elszennyezése okán kitört botrány első hullámai, amikor a francia tulajdonú Onyx Kft. által üzemeltetett létesítményhez közeli Tát és Nyergesújfalu lakóinak körében elterjedt a hír, hogy egy olyan cementművet kívánnak megépíteni a térségben, ahol évente 25 ezer tonna veszélyes hulladékot tüzelnének el nagy teljesítményű forgókemencékben. Ez az égetésre szánt hulladékmennyiség csaknem megegyezik a dorogi üzem kapacitásával, ott ugyanis 30 ezer tonna veszélyes anyagot semmisítenek meg egy évben, az esztergomi önkormányzat szerint rendszeresen veszélyeztetve a könyék vízbázisainak biztonságát. A nyergesújfalui polgárok a cementgyár tervéről kezdetben legfeljebb az önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésén szerezhettek volna tudomást, de „magánszemélyek” nemigen járnak az ilyen eseményekre. A helyi újság hátsó lapjain megjelent ugyan néhány mondatban az információ, hogy az önkormányzat területvásárlási jogot adott át a Holcim Hungaria Rt. számára egy cementüzem létesítéséhez, amelyet a korszerűtlen Lábatlani Cementgyár helyett építenének fel a városhoz tartozó ipari parkban, de a lapot sem olvassa mindenki. Az önkormányzati képviselőket persze – ahogyan ez szokás – a beruházás elfogadtatása érdekében kiutaztatták Svájcba, hogy tapasztalatokat szerezhessenek az ottani cementüzemek biztonságos működéséről, így a testület zokszó nélkül elfogadta a telkek vételi jogának átadását.
Nyergesújfalu és Tát akár szép észak-magyarországi települések is lehetnének, hiszen a helyiek nem hanyagolják el a környezetüket. A környező domboldalakon álló, napsütötte présházak környéke egyenesen lenyűgöző, a Duna-part viszont ezen a szakaszon kiábrándító látványt nyújt a nagyipar több évtizedes garázdálkodása miatt. Nyergesújfalu külvárosában lehet találkozni olyan emberekkel, akik hörögve veszik a levegőt, és alig tudnak gyalog megtenni száz méter emelkedőt megállás nélkül. Az úgynevezett „azbesztosok” (a környéken így hívják a mikroszkopikus méretű azbesztszálak belélegzésétől megbetegedett embereket) egyike ma már a konyhában alszik, mert a családot zavarja a jajgatása. Állandóan fájó tüdejében nemrég daganatot mutattak ki a vizsgálatok. Az aszszony volt munkahelyén, a nyergesújfalui Duna-parton lévő azbesztcementgyárban ma már csak természetes anyagokkal dolgoznak, de a partoldalt korábban olyan törmelékkel töltötték fel, amelybe azbesztpala is kerülhetett. A város folyópartján nem csak ez az egyetlen nagyüzem, épületanyagtelep és szénszálas technikával dolgozó műanyaggyár is működik, munkát adva a helyieknek meg az ingázó szlovák vendégmunkásoknak. Nem messze van a várostól a Richter Gedeon gyógyszergyár, a párkányi és a lábatlani papírgyár, az építőipari nyersanyagokat gyártó Baumit Kft. dorogi üzeme. Néhány kilométerre működik innen a dorogi hulladékégető, ahol tavaly egy csapadékcsatornán keresztül úgy elszennyezték a Dunába ömlő Kenyérmezei-patakot, hogy a környezetvédelmi hatóság 150 millió forintos bírságot szabott ki az üzemet működtető francia tulajdonú Onyx Kft.-re, Esztergomban pedig egy darabig szünetelt az ivóvízellátás. A szomszédos Táton szintén tönkretették a Duna-partot, a vízzáró gátra országutat építettek, veszélyeztetve Európa egyik legjelentősebb lakatlan szigetének élővilágát. A Holcim Rt. jelenleg is üzemeltet egy korszerűsített cementgyárat a közeli Lábatlanon, amíg ezt nem fejlesztették, meghatározhatatlan mennyiségű cementpor szállhatott a széllel Nyergesújfalu felé.
Nem véletlen, hogy a választásokon környezetvédőként fellépő, de azóta „meggyőzött” képviselők egy részével ellentétben több Esztergom megyei település ellenzi itt egy cementgyár felépítését, amely tüzelőanyagként évi 75 ezer tonna hulladékot égetne el. Az építtető cég persze állítja, hogy az eljárás környezetbarát lesz. A helyiek szerint viszont a környék gyárai tönkreteszik az eddig sem szennyezésmentes levegőt, és – ahogy az egyikük Nyergesújfalun jártunkkor fogalmazott – „az azbesztosok már így is túl sok rokonukat siratják a városszéli temetőben”. A 7800 lelkes városban a tervek szerint a 2009-re épülne fel a cementmű, mintegy 62 milliárd forint ráfordítással.
Márta Iréntől, a Holcim Rt. szóvivőjétől azonban megtudtuk: még nem biztos, hogy a cég Magyarországon építi fel a gyárat, elképzelhető a romániai vagy szlovákiai beruházás is. Elkészült egy előzetes környezetvédelmi hatástanulmány, amelyet eljuttattak az érintetteknek, és személyesen is megkeresték a környékbeli önkormányzatok képviselőit. Lábatlanon több száz millió forintot költöttek a régi cementgyár korszerűsítésére, de ennek az üzemnek a kapacitása nem elegendő, hiszen 2-2,5 százalékkal emelkedik az igény a cementre az előrejelzések szerint, mert az import csökkenése várható – állította a szóvivő. A cementmű tüzelőanyagként elsősorban hagyományos fűtőanyagot használna, de emellett hulladékot is égetne a gyár: évente 25 ezer tonna veszélyes és 50 ezer tonna kommunális szemetet hasznosítanának. Az üzem így valamennyivel kevesebb veszélyes anyagot ártalmatlanítana, mint az ország legnagyobb veszélyeshulladék-égetője, a dorogi. Az Onyx Kft. által működtetett létesítmény 35 ezer tonna kórházi, ipari és más veszélyes anyagot éget el egy évben.
Márta Irén viszont hangsúlyozza: a Holcim gyára a hulladékok közül is elsősorban autógumit, papíriszapot és olyan műanyagokat égetne, amelyek nem tartalmaznak klórt. A terveikben ugyan szerepel hulladékolaj eltüzelése is, ennek a hasznosítása azonban nem újdonság, hiszen jelenleg is folyik a lábatlani gyárban – mondta a szóvivő. Állítása szerint az üzemben csak olyan tevékenység folyik, amely nem veszélyezteti a vízbázisokat. A cementgyárakban történő hulladékhasznosítás nemcsak Európában bevett és az EU által támogatott gyakorlat, hanem minden magyarországi cementgyárban is sikerrel alkalmazott eljárás.
A beruházás ellen szórólapkampányt indító Esztergomi Környezetkultúra Egyesület viszont leginkább azért ellenzi a gyár megépítését, mert az pont a nyergesújfalui és a táti ivóvízbázisra épülne rá. Így szerintük egy környezeti katasztrófa még súlyosabb károkat okozna, mint a tavalyi dorogi baleset, amikor a Dunába ömlő káros anyagok az esztergomi ivóvízbázist veszélyeztették. A szervezet munkatársa, Szuhi Attila szerint probléma az is, hogy az esztergomi medence tíz kilométeres körzetében már rengeteg ipari létesítmény van, és ebből adódóan a levegő szennyezettsége a térségben akkora, hogy a környéken a légúti megbetegedések 25-30 százalékkal haladják meg az országos átlagot. Az sem mellékes szempont, hogy többszörösére nőne a tehergépjármű-forgalom a környéken, és ezzel szintén tovább szennyeznék a levegőt. A cementgyár megépítését leghevesebben Tát ellenzi, a hatezer lakosú település ugyanis Dorog és Nyergesújfalu között helyezkedik el, mindkét üzemtől négy-öt kilométerre. A helyi civilek eddig több ezer aláírást gyűjtöttek össze a tervezett üzem ellen.
A cementgyár engedélyeztetési eljárása jelenleg az elején tart, a Holcim augusztusban nyújtotta be az előzetes környezeti hatástanulmányt az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. Gerencsér Tivadar, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetője lapunknak elmondta: eddig nem találtak semmilyen kizáró okot, de nem zárult le az engedélyezési folyamat. Nyergesújfalun ugyan nincs mérőberendezés, de a hatóság állítja, hogy a környéken megfelelően mérik a levegőszennyezettséget, és a cégnek is kötelessége adatokkal szolgálni a szűrővel ellátott kéményeken kibocsátott anyagokról.
Nyergesújfalu önkormányzata eddig támogatta a beruházást, de ebben feltehetőleg szerepet játszhatott az a 75 millió forint is, amelyet a Holcimtól kapott a település, illetve az is, hogy a helyi adóbevételek növekedhetnének majd.
Az önkormányzatnál mindenesetre a zöldek szórólapozását követően intenzívebbé vált a tájékoztatás, az előzetes környezeti hatástanulmány kifüggesztése után fórumokat kezdtek szervezni a lakosságnak, és ezt teszi a Holcim Rt. is. A helyhatóság tervezi népszavazás kiírását is az ügyben. Nagy Mátyás nyergesújfalui jegyző közölte: büszke arra, hogy a helyi képviselő-testület „mindig gyorsan, hatékonyan és reálisan döntött, ahogyan tette ezt a vásárlási jog átadásánál is”. Hozzátette: az önkormányzat is tart a levegőszennyezéstől, de a Holcim Rt.-nek a lehető legszigorúbb szabályokat kell betartania, és saját levegőszennyezést mérő rendszerrel kell rendelkeznie. A szigor a jegyző ismeretei szerint vonatkozik a vízbázisvédelemre is, a hulladékot szigetelt tárolóban tartanák az égetés előtt, és külön gyűjtenék majd a csurgalékvizet. Azt viszont a hatóságoknak és a helyieknek kell eldönteniük, hogy hozzájárulnak-e a cementgyár megépítéséhez a városban. Információink szerint az ellenérvekkel szembesülve már a helyi politikusok egy része is belátta, hogy nem jó álláspontot képvisel a gyártelepítés ügyében.
Illés: Ne épüljön meg a cementmű!
