Tovább barangolunk az egykori Felvidék híres bányavárosait – Zólyomot, Selmec-, Körmöc-, Besztercebányát – övező falvak rejtőzködő műemlékei nyomában. Az alaposan átdolgozott és felfrissített Szlovákiai utazások című kalauzban is csak kurta felsorolás említi, hogy Szászfalu, Cserény és Pónik templomaiban gótikus falképsorozatokat találunk. Nagyócsa kimaradt az útikönyvből, pedig itt született a híres polihisztor, Bél Mátyás (1684–1749), s a község temploma megőrzött egyebek mellett két remek gótikus szárnyas oltárt is.
A Zólyomtól tizenöt, Végles várától öt kilométerre fekvő település egy 1263-ban kelt oklevélben bukkan fel az Ocsovka-patak – fluvius Otchva – menti falvak közt. Az ószlávból átvett, égerfa jelentésű Ocsova helynevet az újkorban változtatták Nagyócsára, ma: Oc’ová. A község 1408-ban a véglesi vár birtoka. 1566 és 1576 között a török több ízben megtámadta, 1582-ben 130 aranyra sarcolta a füleki bég.
A község közepén dombtetőn magasodik a középkori eredetű templom. Magas, támpilléres kőfal fogja körül, amelynek déli oldalán kis kapubástyán keresztül jutunk be a cinterembe. Az enyhén nyújtott téglalap alaprajzú hajóból, nyugati toronyból és négyzetes szentélyből álló épület az 1300-as esztendők elejének jellemző környékbeli típusa: a királyi bányavidéken ez idő tájt sorra létesültek a többnyire türingiai eredetű telepesek irtványközségei és kora gótikus plébániái. (A hely régi német neve: Otschau.)
A Mindenszentek titulusú egyház hajóját még a XV. század vége előtt átépítették, tágasabb gótikus ablakokkal és új boltozattal látták el. Egyenes záródású szentélyét meghagyták, keleti harántfalát később támasztották meg két hatalmas pillérrel, elhárítandó a keresztboltozat tengely irányú oldalnyomását. Az épületet reneszánsz ízlésben renoválták az 1500-as évek végén, majd 1641-ben, 1832-ben, 1945 után, végül az 1990-es években. Az eredetileg szintén korai gótikus stílusú torony órapárkányos barokk sisakja a XVIII. század második felében készült.
A templom belsejében elámulunk a gazdag berendezés láttán. Barokk orgonakarzat és bútorzat, XVIII. századi padok, szószék. A falba illesztett, sisakos-páncélos férfiút ábrázoló, latin feliratos sírkövön az 1599. február 26-i dátum olvasható. A nagyócsai templom legfőbb látnivalói azonban a faragott-festett oltárok: az egykor kétoldalt képtáblás főoltár Szűz Mária halálát ábrázoló középszekrénye és predellája (oltárpolca), illetve a Szent Miklós püspök és Remete Szent Antal tiszteletére állított mellékoltár. Előbbi 1515-ben (az utóbbi egy évvel korábban) készült. A tizenhárom alakos, drámai jelenet művészi kompozíciója és a bravúros faragás a híres lőcsei oltárműhely Pál nevű céhmesterének – vagy valamelyik kiváló tanítványának – kezére vall. Művelődéstörténeti szenzáció, hogy a haldokló Mária jobbján térdeplő Fülöp apostol kerek pápaszemet visel, ez a szemüveg egyik legkorábbi ábrázolása magyar földön. Egy harmadik (1505-ben készült) szárnyas oltár, amelynek festett tábláin Jézus születése és a háromkirályok imádása látható, 1920 előtt Nagyócsáról Esztergomba került. Rendkívüli szerencse, hogy a templomban maradt remekművek megúszták a második világháború alatt a környéken dúló ádáz harcok pusztítását.
origo.hu
Pszichiátrián kezelt beteget keresnek a rendőrök
