A falon jelenleg nyolcszáz név található, azoké, akik a második világháború alatt segítséget nyújtottak a származásuk miatt üldözötteknek. E nevek közül 130-at nem a jeruzsálemi Yad Vasem Intézet, hanem magyar történészek (többek között Stark Tamás, Szita Szabolcs, Schmidt Mária, Horváth Zsolt) kutatómunkája révén örökítettek meg. A főváros XII. kerületében, az Apor Vilmos téren tartott ünnepségen jelen volt Dávid Admon, Izrael nagykövete és Mitnyan György, a Hegyvidék polgármestere is. Pokorni Zoltán beszédében felidézte, hogy az Orbán-kormány idején éppen a jövő nemzedékei érdekében született meg a holokauszttal kapcsolatos iskolai emléknap, ugyanezért döntöttek az emlékmúzeum és emlékhely létesítéséről is.
Szombaton is voltak Budapesten megemlékezések, amelyek a nyilas hatalomátvétel 61. évfordulójához kapcsolódtak. A Terror Háza előtt az SZDSZ Új Generáció elnöke, Csőzik László abból, hogy a Duna-parti antifasiszta kompozícióból hiányzik több bronzcipő, azt a következtetést vonta le: a vészkorszakbeli aljas tetteket fontos ma is számon tartani.
Ugyanezen a rendezvényen Demszky Gábor főpolgármester a történelmi amnézia termékének nevezte, hogy az egyik jobboldali kerületi polgármester turulos emlékművet kíván állítani a világháború valamennyi hazai áldozatának. A már említett, Cipők a Duna-parton emlékműnél Komássy Ákos, az MSZP ifjúsági szervezetének elnöke vélekedett úgy, hogy régi-új veszély fenyeget, emlékeink kiirtásáé és a holokauszttagadásé.
Antall Józsefné, a rendszerváltozás miniszterelnökének özvegye a Honvéd téren emelt Kőkeresztnél a szovjet kényszermunkatáborokban elpusztult magyarokra emlékezett hallgatósága előtt.

Halálos közúti baleset történt – ismét a vétlen sofőr az áldozat