A kormányfő tegnap a parlamentben napirend előtti felszólalásában a forradalom évfordulójának ürügyén arról kezdett beszélni, hogy 1956-ban megfért egymás mellett a kommunista Nagy Imre és Mindszenty József bíboros is. – Tudták, hogy mindegyiküknek helye van abban az időben, ne vitassuk el, hogy mindketten részesei a nemzet szabadságharcának – fejtette ki Gyurcsány Ferenc, aki, mint fogalmazott, egy dolgot soha nem ért meg: 15 évvel a rendszerváltozás után miért nem a közös örömünkről szól az ünnep, s miért a kifütyülésekről. – Miért kellett a politikai pályafutását a Fideszben kezdő Bozóki Andrást és a 70-es években született Kóka Jánost kifütyülni? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, majd hozzátette: ez nem az az erkölcsiség, amelyet ’56 ránk hagyott.
Családi háttér. A forradalom kapcsán Gyurcsány Ferenc szavaira lényegében csak Áder János, a Fidesz frakcióvezetője reagált, aki azt mondta: a kormányfő színjátékot csinált a nemzeti ünnepből. A miniszterelnök alig háromperces operaházi beszéde kapcsán megjegyezte: ilyen családi háttérrel érti a visszafogottságát. – Közöttünk élnek október 23-a örökösei, mint ahogy november 4-e örökösei is. Valószínűleg tudja, miről beszélek – intézte a miniszterelnökhöz szavait Áder János, aki Apró Antal, Gyurcsány felesége nagyapjának a kádári megtorlás időszakában játszott szerepére utalt. A Stop internetes lap híradására hivatkozva nehezményezte, hogy a vasárnap este felvételről sugárzott A szólás szabadsága című műsorban, amit délután 13 óra tájékán rögzítettek, hogyan tudta minősíteni az ellenzék és Orbán Viktor ünnepi felszólalását, amely csak később hangzott el. – A köztelevízió riportere ártatlan szemekkel kérdezett rá a még el sem hangzott operaházi beszédre is – közölte Áder János. Úgy vélte, a miniszterelnök már megint nem mondott igazat, álságosan cselekedett, amely nem méltó a forradalom ünnepéhez.
„Szerettem egy lányt”. Gyurcsány Ferenc viszonválaszában jelentős intellektuális politikai nyilatkozatnak minősítette a Fidesz frakcióvezetőjének mondatait, amelyek, mint fogalmazott, méltók voltak egy olyan párttól, amelyik mindennap a hatalomba akar visszajutni. – Azt vágja a Fidesz frakcióvezetője a fejemhez, hogy szerettem egy lányt, és elvettem, akinek kommunista volt a nagyapja? Én pusztán attól alkalmatlanná válok nemzetem demokratikus polgárának lenni, mert szerelembe estem egy lánnyal? – tette fel a kérdéseket Gyurcsány, aki szerint a Fidesz az ő demokratikus meggyőződését vitatja el. Megjegyezte: lehet, hogy a jövőben a származás és a családi viszonyok alapján kell a politikai vitákat elintézni, be kell majd számolni a szülőkről, a vallásról. A televíziós nyilatkozat kapcsán a miniszterelnök elismerte, hogy az korábban készült, mint Orbán Viktor Műegyetem előtt tartott beszéde, illetve az ő operaházi szereplése, ám mint közölte: nem kellett neki ahhoz a Fidesz elnökének beszédét látnia-hallania, hogy rájöjjön, itt valami baj van. A kormányfő Deutsch Tamás és Kövér László beszédeire hivatkozott annak kapcsán, hogy A szólás szabadságában az ellenzék ünnepi megemlékezéseit kritizálta.
Révész Máriusz (Fidesz) sajtótájékoztatón közölte: Gyurcsány Ferenc hatalmával visszaélve csinált színjátékot október 23-a megünnepléséből. – Egy előre kitervelt forgatókönyv alapján a köztelevízióval összejátszva megtévesztette a választókat a kormányfő, amikor a vele készült beszélgetést élő műsorként vetítették le – fogalmazott. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc ismét lebukott, a Magyar Televízió nem lehet kiszolgáltatva a jelenlegi miniszterelnök kénye-kedvének, ezért elvárják Rudi Zoltántól, az MTV elnökétől, hogy haladéktalanul rendeljen el vizsgálatot, és adjanak magyarázatot, Krizsó Szilvia műsorvezető miért és kinek az utasítására asszisztált ehhez a színjátékhoz.
Krizsó döntött? Az esettel kapcsolatban László Boglár, a kormányfő szóvivője elmondta: mintegy tizennégy másodpercig tartott Krizsó Szilvia és Gyurcsány Ferenc kamerán kívüli beszélgetése, ez idő alatt a miniszterelnök annyit mondott a műsorvezetőnek, hogy „rövid beszéd lesz az Operában”. – Én helyesnek gondolom, hogy Krizsó rákérdezett erre a felvétel során, és mivel a műsor elsősorban a nézőknek készült, ráadásul az operaház-beli megemlékezés után került adásba, nem volt hiba a múlt időre való utalás – fogalmazott. László szerint sem a kormány, sem pedig a szerkesztőség nem kívánta, hogy a műsorvezető élő adás látszatát keltse, szerinte „Krizsó Szilvia egyedül döntött így”. Meg szerettük volna kérdezni Rudi Zoltán tévéelnököt, ám nem tudtuk elérni. Holub Katalin, a televízió szóvivője leszögezte: a műsor október 9-e óta felvételről kerül adásba. Közölte: Krizsó Szilvia – az intézmény álláspontja szerint – az időszerűség követelményének eleget téve vezette a műsort. Tény ugyanakkor, hogy a köztelevízió stábja jelen volt az Operában, tehát a miniszterelnököt a helyszínen is meg tudták volna kérdezni a beszédet illetően.
A kérdezés szabadsága
Műsorvezető (Krizsó Szilvia): […] Politikára visszatérve, hiszen nem lehet elmenni amellett, hogy ma október 23-a van. Az Operaházban mondott egy szokatlan beszédet a megemlékezésekkel kapcsolatban.
Gyurcsány Ferenc: Hát, vagy inkább ilyen szótlanságba forduló beszédet, mert miközben nagyszerű és csodálatos ’56, ezt a nagyszerűséget beárnyékolja és indokolatlanul és bántóan a szitokszavaknak valami furcsa erdeje. Az egymás tisztességének, elvitatásának árnya. Mi marad más hátra? A hangoskodás helyett talán egy pillanatnyi némaság és arra való figyelmeztetés, hogy nem értjük? El is lehet ám ezt rontani! ’56 nagyszerűsége az keserűségbe is fordulhat, és jó lenne visszafordulni erről az útról.
