Csakhogy ez az állami cég 1976-os alapítása óta nyeli a pénzt. Túlfoglalkoztatás, udvariatlan kiszolgálás, ráfizetéses gazdálkodás – a helyi tudósítások szerint minden rosszat, ami egy régi típusú szocialista nagyvállalatot általában jellemez, el lehet mondani róla. 1996-ban alapított magántulajdonú versenytársa, az olasz zászló alatt hajózó – és így persze kedvezőbb adózási feltételekkel működő – Corsica Ferries padlóra is küldte. A privatizáció tehát indokolt. Nem arany tojást tojó tyúkról, hanem a pénzt nyelő feneketlen zsákról van szó. Ezek a száraz közgazdasági tények, erről tudósítanak a számlák.
Csakhogy a történetnek emberi szereplői is vannak. Illusztrálja ezt az a temérdek viszálykodás, ami a múlt héten kezdődött Marseille-ben és a korzikai kikötőkben, és ami miatt több ezer turista rekedt Korzikán. A mai franciaországi országos demonstráció után dől el, hogy komoly szociális mozgalomig fejlődnek-e az események. És valószínűleg hosszú hónapok telnek még el, mire kiderül: mi lesz a korzikai állami hajótársaság sorsa. Sikerül-e az Európa más részein szokatlanul radikális szakszervezeteknek – a függetlenség vágyától és önálló nemzettudatuktól fűtött korzikaiak támogatásával – meghátrálásra kényszeríteniük a jakobinizmus vádjától gyötört, rossz lelkiismeretű francia államot és képviselőjét, az új jobboldali kormányt? A közszolgálatiságra hivatkozó francia baloldal nyomása előtt esetleg kapitulál a fél szemmel már a 2007. évi elnökválasztásra figyelő miniszterelnök? És akkor mégis többségi állami tulajdonban marad a feneketlen zsák? Vagy Párizs némi uniós segítséggel végigviszi a brüszszeli akaratot? A francia közlekedési biztos, Jacques Barrot már jelezte: ilyen esetekben az uniós szabályok tiltják az állami mentőöv alkalmazását, legalábbis hosszú távra.
Groteszk tény: a kormányhoz közel állónak tartott, konzervatív Le Figaro napilap a szocialistákat jól ismerő kommentátora, Alain-Gérard Slama az, aki a legélesebben bírálja Villepinéket. Óvja őket az elvtelen kompromisszumtól. Az elmúlt évtizedekben zajlott francia– korzikai konfliktusok hosszú sorával igazolja: az engedményekért az államnak mindig fizetnie kellett. Az elszakadást akarók rendszeresen még merészebb követelésekkel álltak elő.
Késések a vasútnál. A franciaországi vasútvonalakon a sztrájk miatt késésekre és járatkimaradásokra lehet számítani mind a helyi, mind a nemzetközi vonatforgalomban – közölte Kavalecz Imre, a MÁV Rt. szóvivője. A Bécs–Párizs– Bécs útvonalon közlekedő Orient vonatpár azonban a munkabeszüntetés ideje alatt is menetrend szerint közlekedik. A Magyarországon váltott menetjegyeket – az érvényességi határidőn belül, az utazás megkezdése előtt – a hazai vasúttársaság a kezelési költség levonása nélkül visszaváltja, illetve kívánságra más felhasználási időpontra átírja. (Zs. L.)
