Külföldiek inváziója Pesten

Évente átlagosan 1800 budapesti lakást vásárolnak meg külföldi magánszemélyek. A céges vásárlásokkal együtt a külföldiek kezébe kerülő budapesti lakások száma – becslések szerint – eléri az évi 5 ezret – mondta nemrég Péter Ágnes, az Otthon Centrum külföldi ügyfeleket kiszolgáló részlegének vezetője egy konferencián. A külföldi befektetők négyötöde új, egyötöde használt lakást vásárol. Míg az írek felújítandó, kis lakásokat is megvesznek, más nyugat-európai, illetve arab országbeli, magas jövedelmű befektetők azonban elsősorban új lakásokba fektetnek. A vásárlók között elsősorban írek, angolok, hollandok, spanyolok és a skandináv államokból érkezők vannak. Gyakran a külföldiek nyugdíjuk kiegészítésére vesznek ingatlant, mert a nyugdíjalapok hozama alacsony, s ebből tervezik kipótolni a megszokott életvitelükhöz szükséges forrásokat. Ráadásul százezer euró környékén már viszonylag jó helyen lévő jobb minőségű ingatlant tudnak venni Magyarországon, míg saját hazájukban ennél több pénz kell az azonos színvonalú befektetéshez. Megfigyelhető, hogy a külföldiek egyre gyakrabban vásárolnak az interneten vagy telefonon keresztül lakást, sokan közülük olyanok, akik még sohasem jártak Magyarországon. Sőt nem hogy nem jártak, de nem is akarnak idejönni.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a külföldi befektetők – főleg az írek – újabb befektetési célpontok felé fordulnak, s egyre többen vásárolnak közülük ingatlant Bulgáriában a síparadicsomoknál, valamint a tengerparton. Ott ugyanis néhány éven belül 30-40 százalékos értéknövekedést prognosztizálnak, ami Magyarország esetében nem lehetséges. A befektetők biztonságát szolgálhatja, hogy Bulgária rövidesen az Európai Unió tagja lesz, ami számos garanciát jelent majd a befektetőknek.
Ismeretes, hogy az első, legnagyobb kockázatot vállaló befektetői csoport az ezredforduló táján érkezett, s Magyarország uniós csatlakozása miatt döntöttek az itteni befektetések mellett. Elhatározásukat erősítette a saját ingatlanpiaci boomjuk, valamint a spanyol piacon végbement értéknövekedés – amely délen elérte az évi 30-40 százalékot. Az írek Magyarországon leginkább Pest belvárosában vásároltak kisméretű, olcsóbb ingatlanokat. A második hullámban érkező írek már a magasabb értékű, nagyobb méretű és újabb lakásokat keresték. Megjelentek az első luxusfejlesztések. A külföldiek által megvásárolt lakásokat elsősorban az itt élő külföldieknek adják bérbe, ez magyarázza a luxusingatlanok iránti kereslet emelkedését is. Egy-két évvel ezelőtt a britek, illetve más nyugat-európai – spanyol, holland, francia és skandináv – magánszemélyek, de az utóbbi időben arab, izraeli és bármely más, nálunk gazdagabb országok magánbefektetői is megjelentek. Mások szerint a külföldiek 80 százaléka azért az új lakás mellett dönt, mert ez esetben kedvezőbb fizetési konstrukciókat érhet el, könnyebben bérbe adhatja, s külföldről az ilyen ingatlan tulajdonlása is egyszerűbb.