Májusban döntött a parlament a két bizottság létrehozásáról, amelyek fél éven keresztül vizsgálódhattak. Az Orbán család vagyongyarapodását vizsgáló testület munkájában már kezdetektől jelen volt az a görcsös igyekezet, hogy bármilyen módon fogást találjanak a Fidesz elnökén, ez ellen a bizottság fideszes tagjai jelenlétük hiányával tüntettek. Az Orbán-bizottság működését ráadásul számos botrány árnyékolta be. Júniusban nyilvánosságra került ugyanis a Miniszterelnöki Hivatal fejléces papírján egy tisztázatlan eredetű „gyanúkampányterv” a Fidesz-elnökének lejáratására. Az irat „szőlőügyezést” javasol az Élet és Irodalom lapon keresztül, és éppen ennek a hetilapnak a cikksorozatára hivatkozva javasolták a kormánypárti képviselők a bizottságot. Az ÉS később el is vesztette a helyreigazítási pert.
Júliusban aztán az is kiderült: Molnár Lászlót, a vizsgálóbizottság szocialista elnökét gazdasági bűncselekmények, okirat-hamisítás miatt korábban jogerősen elítélték. Molnár csak többhetes huzavona után mondott le. A bizottság munkájának komolyságát jól jellemzi az a jelentéstervezet, amelyet Szabó Zoltán (MSZP) készített. Ebben szerepel, hogy a testület „számos bejelentést kapott az Orbán család tulajdonában vagy érdekeltségében álló horvát tengerparti szállodáról, Loire-völgyi kastélyról, párizsi luxuslakásról, privatizált Balaton-parti minisztériumi üdülőről, Békés megyei tehenészetről”. Ezeket később komolyan vehető bizonyíték hiányában, vizsgálódási köréből kizárták. Orbán Viktor, amikor hívták, megjelent a bizottság előtt, összesen kétszer, és több száz kérdésre válaszolt. A második meghallgatás végén leszögezte: feleségével 19 év alatt kisebb vagyonra tettek szert, mint Gyurcsány Ferenc egyetlen esztendőben osztalékként, munka nélkül felvehetett.
Az Apró–Gyurcsány-érdekkör állami forrásból történt meggazdagodását vizsgáló testületben szóba kerültek a miniszterelnök által felvett osztalékok is. A Fidesz szerint ugyanis a kormányfő törvénytelenül jutott a 70 millió forintos osztalékhoz. A kormányfő arra a kérdésre sem adott választ – mondta Szijjártó –, hogy miért adott el az állam egy ingatlant (az V. kerületi Szalay utca 4.-et, a későbbi képviselői klub helyszínét) az érdekeltségi körébe tartozó cégnek, amelyet a privatizáció után az állam 100 millió forintért felújított, és később szintén 100 millió forintért visszabérelt. Kiderült, Gyurcsány Ferenc cégeihez 505 millió forintnyi állami forrás került, ez jelentős szerepet játszott meggazdagodásában.
A miniszterelnök kétszer jelent meg az érdekkörének meggazdagodását vizsgáló bizottság előtt, ahol kitérő, a kérdések alapját el nem ismerő válaszokat adott. „Ha az én titkaimra kíváncsiak, akkor legyenek vele boldogok, ha erre van szükségük, akkor tegyék, de talán éppen emiatt fogják elveszíteni a választásokat” – zárta le saját, második meghallgatását Gyurcsány. Deutsch Tamás (Fidesz) később az ügyészséghez fordult.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség