Csiha Judit rendet tenne a vizsgálóbizottságok körül

Törvényben teremtene közjogi alapot a parlamenti vizsgálóbizottságok működéséhez Csiha Judit (MSZP), az Országgyűlés ügyrendi bizottságának elnöke. Az elmúlt időszakban ugyanis bebizonyosodott: a grémiumok a szabályozás hiánya miatt nem tudnak egységes feltárómunkát végezni. Az pedig a mindenkori ellenzéki képviselőket hozza lehetetlen helyzetbe, hogy egy-egy vizsgálat megindulása kizárólag a kormánytöbbség akaratán múlik.

Mielőbb meg kellene alkotnia az Országgyűlésnek a vizsgálóbizottságok közjogi alapját biztosító törvényt. Ezt az MSZP-s Csiha Judit, a parlament ügyrendi bizottságának elnöke mondta lapunknak, egyben arra hívva fel a figyelmet, hogy a jogszabály elfogadását korábban az Alkotmánybíróság is sürgette már. A kormánypárti politikus azonban – aki már több vizsgálóbizottság munkájából is kivette részét, legutóbb az Apró–Gyurcsány-érdekkör meggazdagodását feltáróéból – úgy látja, hogy a közelgő kampány, illetve a tavaszi ülésszakra tervezett egyéb törvényalkotói feladatok miatt e ciklusban már aligha hozza meg a Ház a vizsgálóbizottsági jogszabályt.
Csiha Judit a Fideszt bírálva megjegyezte, hogy az Orbán-kormány idején Vastagh Pál (MSZP) már készített egy előterjesztést, amely előzetes egyeztetéseket is megjárt, ám elmondása szerint a mostani nagyobbik ellenzéki erő végül még tárgysorozatba sem vette a javaslatot.
Tény mindenesetre, hogy már csak azért is szükség volna a körültekintő szabályozásra, mert a parlament vizsgálóbizottságai a mögöttünk hagyott esztendőben nem tudtak egységes, a parlamenti patkó valamennyi szereplője által támogatott, a feltáró munkát összegző jelentéstervezeteket elfogadni. Így történt ez a nagy sajtóvisszhang mellett dolgozó Apró–Gyurcsány- bizottság esetében, valamint az előző miniszterelnök, Orbán Viktor vagyonosodását feltáró testület kapcsán is. Már-már gyakorlatnak tekinthető, ami a Gyurcsány Ferenc és érdekköre vagyonosodását feltáró testületben történt: a fideszes elnök, Szijjártó Péter, és éppen a lapunknak nyilatkozó Csiha Judit – a grémium alelnökeként – egy-egy határozati javaslatot nyújtott be a vizsgálóbizottság tevékenységét lezárandó. A parlament ügyrendi bizottságában azonban végül egyetértés alakult ki arról, hogy bár a képviselőknek jogukban áll önálló kezdeményezéssel élni, nem helyes azt a látszatot kelteni, mintha így helyettesíthető volna egy nem létező bizottsági jelentés.
Több vizsgálóbizottság, illetve az azokra vonatkozó kezdeményezés azonban még eddig sem jutott el idén. Az ügyrendi bizottság elutasította a független Körömi Attila és Balogh Gyula javaslatának tárgysorozatba vételét. A képviselők a rendszerváltoztatás körülményeit, valamint a rendszerváltoztatás folyamatának eredménytelenségét előidéző okok összefüggéseit tárták volna fel – vizsgálóbizottsági eszközökkel. Lezsák Sándor (független) maga vonta vissza kezdeményezését, amely egy a 2000 lélekszám alatti kistelepülések szegényedésének okait körüljáró bizottság megalakítását célozta. A fideszes Fónagy János indítványát pedig – amely a nemzeti vasút mostani helyzetének, illetve fejlesztésének vizsgálatát végző bizottság létrehozásáról szólt – az Országgyűlés nem bocsátotta részletes vitára.