Gyurcsány bankot alapítana

A kis- és középvállalkozások problémáinak kezelésére pénzintézetet alapítana Gyurcsány Ferenc, aki a szocialista–szabad demokrata kormány négy évéről és a jövő kilátásairól beszélt a parlamentben. A miniszterelnök elismerte, nincsenek mozgósítható tartalékok a költségvetésben.

Török László
2006. 01. 31. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Négy éve azért kaptunk megbízást a választóktól a kormányalakításra, mert vállaltuk az emberek és a vállalkozások adóterheinek csökkentését, hogy gyorsabban és hosszabban építünk autópályákat, helyreállítjuk a társadalmi párbeszédet és a parlament demokratikus működését, tiszteletben tartva az ellenzék jogait – kezdte évértékelőjét Gyurcsány Ferenc, aki az egész ciklus teljesítményéről is elszámolt. A miniszterelnök meglátása, hogy a koalíció fő célkitűzései „alapvetően, a fő irányokat tekintve” megvalósultak, bár új kihívásokkal is szembesülniük kellett. A politikus több mint egyórásra nyúló felszólalásában kitért a jövedelmek és a nyugdíjak vásárlóértékének alakulására – „nyugodt szívvel” tekintve vissza erre a folyamatra, hiszen szerinte harmadával, illetve negyedével több szolgáltatást vásárolhatnak ma a munkavállalók és idősek a 2002-es helyzethez képest. – Ma már nem jelent fájdalmas tehervállalást az orvosoknak, a pedagógusoknak munkájuk – szemléltette az eltelt négy év kedvező változásait a kormányfő, aki szerint a vállalati szektorhoz képest is eléri az átlagkeresetet az egészségügyben és az oktatásban dolgozók bére.
Gyurcsány a gyermektámogatási rendszer átalakítását, az infláció csökkenésével az árstabilitás korának beköszöntét, illetve az adók csökkentését is üdvözölte. Európai viszonylatban egyedülállónak nevezte, hogy Magyarországon egyszerre öt autópálya építése zajlik, emellett – hangsúlyozta – iskolákat, kórházakat, könyvtárakat, kollégiumokat, mentőállomásokat építenek és újítanak fel. – Épül az ország az emberek teljesítményéből – vonta le következtetését az MSZP-s politikus, reménykeltőnek és bizakodásra okot adónak tartva az elmúlt időszak változásait.
A miniszterelnök azonban látja, hogy hol és milyen feszültségek keletkeztek; ezeket öt csoportba sorolta. – A szociális kiigazítás egy részét, a fejlesztések jelentős részét „bizony közösen felvett hitelekből finanszíroztuk” – közölte Gyurcsány Ferenc, aki ezt a jövőbe való befektetésnek tartja, amelyet a jegybankkal és az ellenzékkel szemben tettek meg. – Tudni kell, hogy mára kevesebb az állam mozgástere, mint jó pár éve volt – ismerte el a kormányfő, aki tegnapra felismerte politikájának korlátait és kihívásait is. Feszültségforrás lehet, hogy bár többen dolgoznak ma, mint 2002-ben, többen is keresnek munkát. Az átfogó államigazgatási reform, a szegénység csökkentése, illetve a közügyek iránti bizalom visszaállítása szintén az eljövendő kormány előtt álló kihívás Gyurcsány szerint.
– Nincsen visszaút a szocializmusba, a jövő a szociális piacgazdaságé – figyelmeztetett a miniszterelnök, aki úgy vélte, sokan „szívükben, lelkükben” tétováznak még ezen állítás helytállóságán. A kormányfő a polgárok hozzájárulásától, a „szilárd erkölcsöktől”, a munkától és tehetségtől várja hazánk gazdasági megerősödését. – A féktelen ígérgetés, az öncsalás, az önbecsapás gyengíti az országot, ezekre sikeres Magyarország nem építhető – vélekedett Gyurcsány Ferenc, leszögezve, ő nem hajlandó erre az útra lépni. A szocialista politikus megjegyezte: „az állam tartalékai nem a költségvetésben vannak”, amely „a kiadások súlya alatt nyög”. A miniszterelnök forrást az államigazgatási reformban és az állampolgárok tehetségében és szorgalmában keresne, illusztrációként „hat hétköznapi, de nem mindennapi” embert mutatott be az Országgyűlésnek (ezzel kapcsolatban lásd keretes írásunkat). A Fideszt többször is élesen bíráló szónok határozottan elutasította a radikális adó- és járulékcsökkentés gondolatát.
Beszéde végén két bejelentést tett: munkásokat védő jogszabályokat terveznek kidolgozni, amelyek például a bérfizetések csúszását szankcionálnák büntetőkamattal, illetve létrehozzák a Magyar Vállalkozások Bankját. A pénzintézet megalapításáról már ma formális döntést hozhat a kabinet, az intézmény összefogná a kis- és középvállalkozások támogatására jogosult szervezeteket. Gyurcsány szerint a vonatkozó jogszabályokat február végéig dolgozzák ki.
Értesüléseink szerint az SZDSZ-frakcióban a meglepetés erejével hatott a bank létrehozásának ötlete.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.