Hibahatáron belüli Fidesz-előny

Kiegyenlített erőviszonyok jellemzik az élen álló nagy pártok versenyét valamivel több, mint két hónappal a választások első fordulója előtt. Ezt tükrözi a Szonda Ipsos és a Tárki–Századvég januári felmérése egyaránt, bár az utóbbiból kiderül az is, hogy az MSZP táborából december óta mozgás indult a bizonytalanok irányába.

Munkatársunktól
2006. 01. 27. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fej fej melletti állást, illetve a hibahatáron belüli, leheletnyi Fidesz-előnyt mutat a hivatalos kampánystart idején készült két közvélemény-kutatás, a Tárki–Századvégé és a Szonda Ipsosé. A Tárki– Századvég a teljes népességet, valamint a pártválasztókat nézve kiegyenlített állást (28-28 százalékot, illetve 45-45 százalékot) mért a Fidesz és az MSZP versenyében. A választani tudó, szavazásukat biztosra ígérők esetében a Fidesz-szavazók nagyobb mérvű elkötelezettsége miatt kétszázalékos, hibahatáron belüli Fidesz-előnyt regisztráltak, amit az elemzés elsősorban annak tulajdonít, hogy a Szövetség szavazói látványosan elkötelezettebbek lettek. Egy hónap alatt a Fidesz táborában 10 százalékkal nőtt azok aránya, akik azt állítják, biztosan kedvenc pártjukra voksolnak április 9-én, illetve majdnem ugyanekkora mértékben gyarapodott azok száma, akik biztosra ígérik választási részvételüket.
*
Figyelemre méltó még: 2005 nyara óta most először regisztrálta a Tárki–Századvég, hogy a választók határozottan a Fidesz győzelmét várják. Decemberben még teljes volt a kiegyenlítődés e tekintetben a Fidesz és az MSZP között, most azonban 54 százalék a Szövetség győzelmére számít, míg a szocialistákéra csak 44 százalék. Mindez – olvasható a felmérésben – oly módon alakult, hogy a nagy pártok szavazóinak véleménye lényegében nem változott, viszont az ismeretlen pártpreferenciájúak körében (ez az összes megkérdezett 32 százaléka) jelentős mértékben nőtt a Fidesz győzelmét várók aránya. Kiderül az is az adatokból, hogy bár hasonlóan a decemberi számokhoz, most is a válaszadók ugyanakkora része (33 százalék) tartja alkalmasnak a miniszterelnökségre Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort, két fontos változás mégiscsak történt: a Fidesz-táborban immár öt százalékkal többen, összesen 91 százaléknyian csakis Orbánt tekintik megfelelőnek a posztra, s közben az ismeretlen pártpreferenciájúak körében hat százalékkal többen lettek, akik Gyurcsányt támogatják. Ez utóbbi az elemzés szerint azzal függ össze, hogy az MSZP táborából december óta mozgás indult a bizonytalanok irányába.
A Szonda Ipsos felmérése szerint a Fidesz aktuális teljes népességen belüli 29 százalékos támogatottsága 2,3 millió szavazót jelent, abból 1,6 millió könyvelhető el nagy biztonsággal szavazóként. A fennmaradó 700 ezer szimpatizánsból 400 ezret kisebb mértékben kell csak buzdítani, ők már most gondolkodnak a részvételen. Az MSZP szinte ugyanígy áll: 2,2 millió a rokonszenvező, ebből 1,5 millió aktív, 400 ezer viszonylag könnyen, 300 ezer nehezen mozgósítható szocialista. Minél jobban tudnak tehát mozgósítani a pártok, annál nagyobb a győzelmi esélyük. Ez azonban kevés, hiszen az 5-6 százaléknyi aktív, de pártpreferenciájában bizonytalan ember is beleszólhat a versenybe. E szűk 500 ezer főből 100 ezren kacsingatnak balra, csaknem 250 ezren a jobboldal felé. Ezt kiegyensúlyozhatja a 8 százaléknyi titkolózó választópolgár, akik közül 300 ezren inkább a baloldalhoz, 200 ezren a jobboldalhoz húznak, 100 ezren pedig mélyen rejtőzködnek.
A leendő kormányzati felállást jelentős mértékben befolyásolhatja az SZDSZ választási szereplése. Egyelőre a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot nem érik el: a Szondánál a biztos szavazó pártválasztók négy százalékára, a Tárki–Századvégnél három százalékra számíthatnak.
Emlékezetes, hogy a Medián felmérése a napokban szintén azt mutatta ki: a Fidesz pontosan akkora, a hibahatárt súroló előnnyel vezet az MSZP előtt, mint egy hónappal korábban.

Megugrott Sólyom László népszerűsége. A Medián által készített januári felmérés stabil erőviszonyokat tükröz a politikusok népszerűségi rangsorában is. Megszilárdította pozícióját Sólyom László köztársasági elnök, aki az első a listán, október óta hat pontot nőtt népszerűségi indexe. Hét pont ugrás után Göncz Kinga a lista harmadik-negyedik helyén áll, Szili Katalinnal együtt, aki viszont három pontot vesztett népszerűségéből. Gyurcsány Ferenc a hatodik, aki az októberi adatokhoz képest egy százalékkal növelte népszerűségét, rögtön utána – változatlan pontszámmal – fő riválisa, Orbán Viktor szerepel. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a legszembetűnőbb mértékben, 11 százalékkal Baráth Etele népszerűsége nőtt október óta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.