A száz lépés programja igazi mélyszerkezeti átalakítást hirdetett, az a jóléti reform előszobája – jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP évadnyitóján Budapesten, a Bourbon Rendezvényházban. Kormánya legnagyobb erényének azt nevezte, hogy „hallja az emberek szavát”. Szenvedélyesen azt gondolom, a kormányzás nem egyszerűen igazgatás, ez hit – mondta. – Tudják, és látják rajtunk, hogy elmegyünk a határig mind a nyugdíjkorrekcióban, mind pedig a családtámogatási rendszer átalakításában – fűzte hozzá a miniszterelnök. – Magyarország túlnyomó többsége azt mondja: Gyerünk tovább! – hangoztatta a kormányfő, feltűnő színpadias stílusra váltva. – Az emberek azt kérdezik: nem látjátok, hogy mekkora a szükség? – tette fel a kérdést. Gyurcsány Ferenc hivatkozott a száznapos programra is, amelyre „nem lehet nem emlékezni”. Szerinte ebből az valósult meg, amit az adott struktúrában el lehetett érni, „ám kiderült, hogy mélyebben kódolt a szegénység Magyarországon”. Gyurcsány ezzel indokolta, hogy a kormányzati ciklus közepén miniszterelnököt kellett cserélni.
A kormányfő szerint a politika nem szólhat arról, hogy állandó verseny van. Szerinte a magyar baloldal a mértéktartó és haladó kompromisszumok pártja. A mérce nem az alantas, a hamis, az, akit egyébként elítélünk – mondta. „Igazodni a nagysághoz, az őszintéhez” kell – vélte. Arra kérte a szocialistákat, hogy „alávalót és durvát, igaztalant és hamisat, személyesen bántót, tisztességben sértőt, sem szóban, sem írásban, sem újságban, sem könyvben” ne kövessenek el. Az utókornak arra kell emlékeznie ugyanis, hogy Magyarországon az ezredforduló környékén „nem csak percemberek” voltak.
A miniszterelnök szerint a választási küzdelem nem Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc személyes csatája lesz. A kérdés az, hogy ki hallja meg a munkát keresők százezreinek, a családoknak, a nyugdíjasoknak a hangját – mondta. „Száz lépés, egy nagyon jó csapat: még négy év. Magyarországért, a köztársaságért!” – zárta a beszédét Gyurcsány Ferenc.
Jóval harciasabban beszélt a rendezvényen Hiller István, az MSZP elnöke. A Magyar Vizsla-üggyel kapcsolatban a határozottságot támogató, de a durvaságot elvető Hiller kifejtette: „kutya egy történet, tömény hazugság”. Szerinte a választások közeledtével a Fidesz a hadtörténelemből kölcsönözte a szótárát. Úgy vélte, hogy „az ellenzék vezérének, Orbán Viktornak” tudnia kell, hogy forradalmat csak a fennálló rend, a köztársaság és a demokrácia ellen lehet hirdetni. „Állj, és ne tovább!” – mondta Hiller. Szerinte a választások tétje, hogy a hataloméhség, a félelemkeltő harcias politika vagy az építkezés, a nyugodt, higgadt politizálás érvényesül-e a következő négy évben Magyarországon. Az MSZP elnöke a Fidesz szövetségi politikájából azt a következtetést szűrte le, hogy az ellenzéki párt egykulcsos jövedelemadót szeretne – utalva a Vállalkozók Pártjával való együttműködésre –, amely alapján „a menő cég vezérigazgatója és a melós ugyanabban az adókulcsban van”. A KDNP-vel kötött szövetség alapján pedig Hiller úgy véli, a Fidesz szigorítani kíván az abortuszszabályozáson. – Ezt mi nem akarjuk, ellenezzük – mondta.
Gyurcsány Ferenc beszédével nem megdöbbentette, hanem lenyűgözte hallgatóságát – vélték az általunk megkérdezett MSZP-s résztvevők, akik ezzel magyarázták a miniszterelnök mondandója közben beállt nagy-nagy csendeket a hallgatóság soraiban. Szerintük a kormányfő ideológiai alapot adott az MSZP baloldali politikájának, amire nagy szükség van. Hiller István megszólalásáról úgy vélekedtek, hogy élete legjobb beszédét mondta.
– A 2006-os parlamenti választások arra nyújtanak lehetőséget, hogy a XXI. század a magyar emberek számára végre az együttműködés, a munka és az önbizalom korszaka legyen – jelentette ki Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Közleményében rámutatott: a luxusbaloldal nem akar változást, nem akarja meghallani az emberek hangját. Erre utal, hogy öndicsérő választási kampányrendezvényükön sem foglalkoztak a Magyarország előtt álló kihívásokkal, csupán saját magukkal, a „párttal” és a kampánnyal – fejtette ki. Szerinte a szocialisták vezetői tévednek, amikor azt állítják: a 2006-os választások tétje a politikai győzelem. – A tét valójában az – fogalmazott –, hogy egy eladósodott, munka nélküli és kiszolgáltatott országban éljünk-e, ahol pénzért és munkáért kell kuncsorognunk másoknál, vagy pedig biztonságos életünk legyen, ahol mindenkinek jár a munka, az otthonteremtés és a családalapítás lehetősége.
A héten eldől, mikor választunk. Az MSZP szerint nem a választások időpontján múlik a végeredmény, hanem a választókon, a Fidesz viszont úgy véli, az ország érdeke, a gazdasági helyzet azt kívánja, hogy minél hamarabb legyen új parlament. A pártok erről annak kapcsán nyilatkoztak az MTI-nek, hogy Sólyom László köztársasági elnök várhatóan csütörtökön kitűzi a parlamenti választások időpontját, és ezzel hivatalosan megkezdődik a kampány.
