A magyar–orosz kétoldalú kapcsolatokban 2005 őszén lehűlést okozott a Malév első körös privatizációjának sikertelensége. Az ügylet sikertelenségének következményeképpen az orosz fél munkalátogatássá minősítette át, s egy- naposra rövidítette le Fradkov orosz miniszterelnök budapesti látogatását. Az orosz miniszterelnök magyarországi tárgyalásain egyértelművé tette, hogy az orosz gazdasági térnyeréstől teszik függővé Putyin 2005 novemberére tervezett útját, amelyet egy prágai látogatással kapcsoltak össze. Emellett Fradkov találkozott az ellenzék vezetőjével, Orbán Viktorral is, demonstrálva, hogy az oroszok lehetségesnek tartják a Fidesz ez évi választási sikerét. Ekkor úgy tűnt, hogy az oroszok a velük szemben egyes esetekben markáns véleményt megfogalmazó, céljaiknak időnként ellentmondani merő, de kiszámíthatóbb Fideszt preferálják az ígéretdömpinget felvonultató, de ígéreteiket alig teljesítő szocialistákkal szemben. A hírek szerint az orosz kormányfővel folytatott tárgyalásán Orbán Viktor ismertette a polgári erők kormányzásának gyakorlatát, amely szerint a Fidesz üdvözli az orosz tőkebefektetéseket is, amennyiben azok átláthatók, s megfelelnek a hazai, illetve a nemzetközi jogszabályoknak. Ellenez viszont minden olyan tulajdonszerzést, amely a fenti elveknek ellentmond, s amely a háttérben kötött megegyezések eredményeként, vagyis nem nyílt pályázaton dől el. Putyin útjára végül is tavaly ősszel nem került sor.
Putyin mégis ellátogat Magyarországra a 2006-os parlamenti választások előtt, mégpedig február végén, azaz alig egy hónappal a megmérettetés előtt. Az apropót az az egyébként örömteli tény szolgáltatná, hogy az állami duma (a törvényhozás alsóháza) decemberben második olvasatban is elfogadta a Magyarországi Református Egyház sárospataki könyvtára Oroszországba elhurcolt könyveinek viszszaszolgáltatásáról rendelkező törvényt. Az orosz elnök tehát diadalmas, demonstratív látogatás részeként adná vissza a magyar tulajdont, amire egyébként az orosz vonatkozó törvény is kötelezi. A könyvekért cserébe az orosz fél válaszgesztusokat vár el, aminek nagysága a több millió dollárt is elérheti, vagyis gyakorlatilag visszavásárlással ér fel.
A lényeg nem is az orosz szempontból értéktelen könyvek viszszaszolgáltatása, hanem a magyar gazdaságban való pozíciószerzés ígérete; részben tulajdon, részben megrendelés biztosítása az orosz cégek számára, amelyeknek közép-európai – így magyarországi – térnyerése az orosz állam alig burkolt szándéka modern kori befolyási övezetének kiterjesztésére. Putyin elnök látogatásának igazi tétje viszont az oroszok számára minden bizonnyal az orosz monopólium megszerzése és biztosítása a magyar gázellátásban.
A magyar kormány a jelek szerint orosz kérésre kész a nemzeti tulajdon további elemeit az orosz állam érdekeit képviselő multinacionális cégeknek is átjátszani. Aligha értelmezhető másként az, hogy sajtóértesülések szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban budapesti irodájában fogadta a Malévra pályázó Borisz Abramovicsot, az újra pályázni kívánó KrasAir vezetőjét. Ám Gyurcsány nemcsak a Malév megvásárlására, hanem Fradkov minden felvetésére is pozitívan reagált, mivel elfogadta, hogy az oroszok csak sikeres gazdasági pozíciószerzés esetén hajlandók az elnöküket Budapestre utaztatni. Ilyen lehet a Malév mellett Paks, a Mol, a metróépítés, az energetikai szférában történő pozíciószerzés. Az oroszoknak azonban e területeken az ígéreteken túl minél több gyakorlati tettre van szükségük, s a magyar kormány a jelek szerint kész ezen elvárásoknak megfelelni.
Putyin orosz elnöknek közvetlenül a választások előtti hetekre eső útja egyértelműen jelzi: az oroszok a szocialisták–szabad demokraták mellett teszik le voksukat a 2006-os parlamenti választásokon. Mindez akkor is igaz, ha a sárospataki könyvárat a magyar köztársasági elnök „veszi át” az orosz elnöktől, s emellett Putyin Orbánnal is érdemi tárgyalásokat folytat Budapesten. Putyin útja – a Fidesz győzelme esetén – veszélyeztethetné a kétoldalú kapcsolatok további fejlődését, megkérdőjelezve az Orbán– Fradkov-tárgyalás során kialakult elvi megállapodásokat is. Az oroszoknak komolyan mérlegelniük kellene, valóban jól időzítették-e elnökük magyarországi látogatását.
origo.hu
Így védekezhetünk az agyevő amőba ellen – itt az orvos véleménye!
