Támadások kereszttüzében

Sorozatunk utolsó interjúját olvassák. Az első beszélgetést 2005. január 29-én közöltük. Negyvenöt rendszerváltó személyiség szólalt meg: Dénes János, Fekete Gyula, Nyers Rezső, Bíró Zoltán, Hack Péter, Roszík Gábor, Zsíros Géza, Petrasovits Anna, Pozsgay Imre, Wachsler Tamás, Hasznos Miklós, Horváth Béla, Raj Tamás, Király Zoltán, Nagy Ferenc József, Csurka István, Bihari Mihály, Keresztes Sándor, Bertha Zoltán, Kiss Gy. Csaba, Szabad György, Torgyán József, Pungor Ernő, Andrásfalvy Bertalan, Makovecz Imre, a Gulyás testvérek (Gulyás Gyula és Gulyás János), Bogdán Emil, Bégány Attila, Szűcs István, Kozma Imre, Szűrös Mátyás, Beke Kata, Pálos Miklós, Győriványi Sándor, Kövér László, Csintalan Sándor, Jeszenszky Géza, Nagy Bálint, Palkovics Imre, Kónya Imre, Balás István, Tőkés László, Duray Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Lezsák Sándor. De korántsem csak ennyien voltak. Jegyzetfüzetemben csaknem százhatvan olyan ember nevét írtam be, akiket mindenképpen meg akartam szólaltatni. Néhányan közölték, hogy nincs mondanivalójuk a rendszerváltásról, az a múlt. Néhányan, mikor megtudták, kiktől kérek még interjút, elzárkóztak, mondván, velük együtt nem hajlandók egy sorozatban szerepelni. Számosan azzal hárították el a beszélgetést, hogy félnek nyilatkozni, mert elveszíthetik a munkahelyüket. Hát így állunk. A rendszerváltás tizenhat évében több volt a visszafordulás, mint az előrehaladás. Orbán Viktor kétségtelenül a haladás mellett tette le a voksot. A Fidesz egyik alapítója, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, volt miniszterelnök meghatározó személyisége volt a rendszerváltásnak; 1989. június 16-án ő mondta ki először nyilvánosan több százezer ember előtt a Hősök terén, hogy vonuljanak ki a hazánkban tartózkodó szovjet csapatok. Nemzete, népe, a magyarság iránti őszinte elkötelezettsége kétségbevonhatatlan, mégis folyamatos támadások, éles kritikák érik. Négyéves miniszterelnöksége alatt már bebizonyította: az ország érdekében cselekszik.