Kimerítő hónapot tudhatnak maguk mögött a nagy pártok vezetői, hiszen volt olyan nap, amikor Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor összesen három megye tizenhárom helységét járta végig kampánygyűléseket tartva. A Fidesz elnöke Miskolcra, Kecskemétre és Veszprémbe többször is visszatért, míg riválisa kiemelt figyelmet szentelt fővárosi megjelenéseinek. A Szövetség vezetőjének az országépítő tanácskozásokon hangoztatott vissza-visszatérő gondolata, hogy a vadkapitalizmus időszakát le kell zárni, helyette pedig meg kell nyitni a magyar szolidaritás korszakát. Az ország különböző szegleteiben Orbán Viktor konkrét témák köré építette fel beszédeit: Veszprémben a közbiztonságról és a rendőrök megbecsüléséről, Kaposvárott az önkormányzatok támogatásáról, Kecskeméten a gyermekvállalást segítő intézkedési tervekről, Sárbogárdon a termőföld megvédéséről, Győrben pedig a kórház-privatizáció elleni fellépésről szónokolt, több más mellett.
Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy pártja a nyugalom letéteményese, míg a másik oldal a „ribillióban” érdekelt, az eszmefuttatást mégis inkább Gyurcsány Ferenc tette magáévá. Az MSZP-s politikus felszólalásai arról tanúskodnak, hogy a szocialisták „nem akarnak kaszárnyát” csinálni az országból, óvnak mindenkit az „elfogadhatatlan Fidesz-Magyarországtól”, az alkotmányos rendet ugyanakkor megvédik a „beavatkozóktól, a népnevelőktől és a fenyegetőktől”. A kormányfő ismertette pártja Új Magyarország programjának főbb elemeit, amelyben prioritást élvez az infrastruktúra fejlesztése (sztrádák és vasút) és a szakképzés támogatása, versenyképes állam teremtése modern (gyógyszer- és autó-) iparral, idegenforgalmi beruházásokkal. Gyurcsány Ferenc 400 ezer új munkahely létesítését az építkezésektől, nem pedig járulékcsökkentéstől várja.

Ez vár a magyar nyugdíjasokra 2025-ben – jó hír érkezett