Gondolatátvitel

Fehér Béla
2006. 04. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Különös események borzolják az idegeket Lesharaszton, a Tövis utcában. Az őrület márciusban kezdődött, amikor a nyolc gyermeket nevelő Beretvás család tagjai arra lettek figyelmesek, hogy eggyel többen vannak. A semmiből érkezett jövevény, a tizenkét éves Bence azt állította, hogy ő mindig is a családdal élt, megnevezte testvéreit, rokonait, de sem az anya, sem az apa nem emlékezett rá. Kijelentették, hogy Bencét soha az életben nem látták. Becsületükre legyen mondva, hogy nehéz életkörülményeik ellenére, azonnal befogadták a kisfiút, igaz, sokszor néztek rá gyanakodva, sőt Beretvás Gyula, a családfő, eleinte nem is mert rá kezet emelni.
Március közepén Beretvásék szomszédja, özv. Pomázi Ervinné bejelentést tett az önkormányzatnál, miszerint a rejtélyes gyermek a televízióból származik, ugyanis a délelőttönként futó Kalandos nyár Texasban című ifjúsági filmből szökött meg. Pomáziné elmondta, hogy kezdettől fogva figyelemmel kíséri a sorozatot, ágyból szokta nézni, s akár meg is esküszik, hogy szegény fiú a huszadik részben tűnt el az éjszakai táborhelyről. A társai azóta is tűvé teszik utána a vidéket, átkutatják az erdőket, bemásznak minden sziklahasadékba, de kizárt, hogy eljussanak Lesharasztra. A bejelentést követően Pomáziné az egész Tövis utcát teletrombitálta a hírrel, ráadásul gyerekrablással gyanúsította Beretvás Gyulát. „Csak azt tudnám, mikor utazott el Texasba ez a szőrös vadbarom, amikor minden este a kocsmában hentereg” – tette hozzá.
Beretvás válasza nem késett sokáig. Vödröt és korongecsetet szerzett, s kutyapiszokkal mázolta be Pomáziné összes ablakát, sőt itt-ott a takaros családi ház falát is, a maradék anyagot pedig a bejárati ajtó elé öntötte. „Remélem, az arcával törli fel!” – jelentette ki a nagycsaládos férfi, aki persze nem tudta, hogy Molnár Ottó nyugdíjas, a helyi varroda egykori párttitkára, (a rendszerváltozás óta ufószakértő), digitális fényképezőgéppel több felvételt is készít az aljas cselekményről.
Öt nappal később bekopogott Beretvásékhoz, de nem zsarolási céllal, hanem be akarta bizonyítani, hogy a mázolást idegen lények sugallták gondolatátvitel segítségével, ugyanis így próbálják összezavarni a fejeket. A nyomaték kedvéért Molnár Ottó elárulta, hogy az előző napon hét kerékpár tűnt el az italbolt elől, amíg a gazdáik odabent pihenték ki a fáradalmaikat, de ez még semmi, a Harangvirág kisvendéglő konyháján fáradt olajat találtak a kondérban, pedig reggel még gulyásleves gőzölgött benne. És most kapaszkodjanak meg! – kiáltott diadalmasan, majd egy fatojást vett ki a zsebéből. Ezt, kezicsókolom, Hadházi néni macskája tojta tizenharmadikán, tizenhárom óra tizenhárom perckor. Beretváséknak persze leesett az álluk. Molnár Ottó ezután hosszú fejtegetésbe bocsátkozott, amelynek az volt a lényege, hogy a plazmatestű idegenek először a szeszfőzde mögötti trafóházban bukkantak fel, aztán egyre többen lettek, s ma már megszállva tartják egész Lesharasztot. Arra megy ki a játék, hogy mindenkit nővé változtassanak, így akarják elérni, hogy tovább fogyjon a magyarság! Végül kijelentette, hogy pánikra semmi ok, de rendkívül óvatosnak kell lenni, mert aki túljátssza a húrt, az kényszermegoldást fog szenvedni.
Beretvásné (Erzsébet asszony) azonban félreértette a történteket, rátámadt a férjére, hogy miért kellett neki ingyen kifesteni annak az ótvaros vénasszonynak a házát, mire Beretvás Gyula felkapott egy hokedlit, és úgy mellbe taszította vele az asszonyt, hogy az asztalt felborítva bezuhant a tűzhely alá. Két fogát a markába köpte, és csak ennyit mondott: a világ csak hangulat. Erre Beretvás megértőn bólogatott, és megjegyezte: a hollóknak megbocsátanak, a galambokat gyötrik.
Molnár Ottó azonnal átlátott a szitán, mondani is akarta, hogy vigyázat, az idegen lények megint gondolatátvitellel próbálkoznak, de ez a kérdés bukott ki a száján: nem látod a bosszús egeknek ostorait nyomorult hazádon? Mire Beretvás a fejét vakarta: a rossz, mit az ember tesz, túléli őt, de a jó gyakorta sírba száll vele. Mire Beretvásné keservesen felzokogott: lelkemtől lelkezett gyönyörű magzatom.
Kimászott a tűzhely alól, magához ölelte a kis Bencét, és töredelmesen bevallotta, hogy mégis az ő gyermeke.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.