A tihanyi IV. Károly-kálváriát azért bontották le 1960-ban, hogy helyére felszabadulási emlékművet építsenek. A helyet, szemben az apátsággal, a veszprémi püspök ajánlotta fel e nemes célra. Ha még mindig tartana a szocializmus, a történetet éppen így mesélnék. Fogjuk fel a dolgot úgy, hogy szerencsénk volt. Nekünk, meg az emberiség jobbik felének is. Ledózerolhatták volna akár az apátságot is, az emlékmű annak a helyén még jobban mutatott volna. És akkor most nem állna a tihanyi dombon csak egy nagy obeliszk, amely mellől a rendszerváltó buzgalom miatt már hiányoznak a gigantikus szovjet katonaszobrok, és amelyet április 4-én a szabadság és demokrácia jegyében megkoszorúznának az antifasiszták.
Nem adta meg magát könnyen a kálvária, amelyet a húszas években közadakozásból építettek a tihanyiak IV. Károly, az utolsó magyar király tiszteletére. Húzták traktorral, vonták daruval, dózerolták, porították. Végül útalap lett belőle meg töltés. Mindehhez Klempa püspök asszisztált Veszprémből. Ki tudja, zsarolták-e, vagy egyszerűen csak karrierista volt, aki önként evett a megyei tanács meg a pártbizottság tenyeréből. Ügyesek voltak a kommunisták, kiszámolták, hogyan lehet elzülleszteni az egyházat, lehúzni a maguk szintjére. Hogyan kell megfélemlíteni az embereket, hogy ne merjenek templomba menni, ne merjék hittanra küldeni a gyermekeiket, ne merjenek ellene mondani az ördögnek. Hát ne járjanak nagypénteken keresztutat sem.
Ma már tudjuk, látjuk, milyen alapos munkát végeztek.
A XV. stáció címmel készített dokumentumműsort a tihanyi kálvária kálváriájáról Filippinyi Éva. Szép és döbbenetes műsort. Ehhez kiváló segítséget is kapott. Vass Sándor Alberik tihanyi bencés szerzetes, a templom akkori esperese naplójában rögzítette a kálváriarombolás minden állomását. Sinkó Lászlónak is köszönhető, hogy a történet több lett, mint naplójegyzet. Hogy a kálvária elpusztítása több, mint barbár rombolás. Ahogy Krisztus kereszthalála is több, mint egyszerű kivégzés. Azt írja naplójában Vass Alberik: „Az ember pusztítani pusztíthat, de sohase az Istent, hanem mindig önmagát.” Nehéz lesz annak, aki ezt az igazságot nem érti.
Jézus Krisztus keresztútjának állomásait azoknak is illendő ismerniük, akik maguk messzire kerülik a hitbéli dolgokat. Filippinyi Éva a stációk köré építette föl a kálváriarombolás eseményeit, így adott tragikus feszültséget a történetnek. Így lett A XV. stáció valóban nagyszombati műsor. Lassan már a közrádió marad az egyetlen, amelyik nem jön zavarba a keresztény ünnepek idején. Amelyik elég bátor még ahhoz, hogy a maga korlátozott eszközeivel megmutassa, voltak és talán vannak még más értékek is a világban a nagy zabálásnál.
A tihanyiak arra készülnek, hogy újjáépítik a IV. Károly-kálváriát. Segítsünk, hogy legalább nekik sikerüljön!
(A XV. stáció, Kossuth rádió)
Lezuhant egy kisrepülő, többen meghaltak
