Versengés az űrben

Megérkeztek a Földre az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter első fényképei, amelyekkel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) bizonyíthatja, szondája jobb minőségű felvételeket tud készíteni, mint a bravúros fotóiról híres európai Mars Express. Az európai űrkutatási ügynökség (ESA) azonban nem maradt le a kameraversenyben: a hét elején pályára állt Venus Express máris elküldte első képeit az Esthajnalcsillag felhőbe burkolódzó déli pólusáról.

Már továbbította első felvételeit a NASA március 10-én pályára állított felderítőszondája, a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) – olvasható az amerikai űrkutatási hivatal honlapján. A tükrös távcsővel felszerelt, nagy látómezejű HiRSE kamera az Argyre-medence krátereit és üledékes felszínét kapta lencsevégre 2489 kilométer magasságból. A néhány négyzetkilométer nagyságú területről készült kép rendkívül nagy felbontású. A pályakorrekciók után, amikor a szonda a mostani ellipszis alakúról rááll a nagyjából kör alakú, végleges pályájára, már csak 280 kilométer magasságból fényképez majd.
A NASA nem titkolt célja, hogy túlszárnyalja az európai Mars Express szonda teljesítményét, amely mindeddig nagyobb területekről készített átfogó és nagyobb felbontású képeket, mint a már régóta a bolygó körül keringő amerikai Mars Global Surveyor. A Mars Express ráadásul térhatású fotókat is küldhetett, amelyek alapján domborzatmodelleket lehetett előállítani.
Mivel az MRO csaknem szabályos kör alakú pályán kering majd, ezt a hátrányt is ledolgozhatja, mert az elliptikus pályán haladó Mars Express-szel ellentétben nem torzítja a képeket a felvételkészítés ideje alatt is változó magasság. Egyelőre még nem mozog tökéletes körpályán az MRO, az általa megörökített tájról azonban a kaliforniai irányítóközpontban máris készült domborzatmodell.
Az európai űrkutatási ügynökség máris új versenyt indított a Naprendszer egy másik helyszínén, a hét elején pályára állított Venus Express is jó képekkel debütált. A darmstadti irányítóközpontba küldött felvételeken a Vénusz felhőkkel borított déli pólusa látszik, egy különös, csigavonalat formázó képződménynyel.
A képek kissé szemcsések, és egyelőre a sűrű felhőréteg is jól őrzi a bolygó legtöbb titkát. Ám még a Venus Express sem állt rá végleges pályájára, egyelőre nagy magasságból fényképez. A pályakorrekciók után ötszáz napon át kering majd a planéta körül, s májustól a remények szerint már sokkal jobb minőségű felvételeket készíthet.
Európa még nem küldött felderítőt ehhez az égitesthez, eddig csak az Egyesült Államok és Oroszország próbálkozott azzal, hogy szondái segítségével belásson a sűrű felhőtakaró mögé. Az ESA azt várja, a Venus Express részletes adatokkal szolgál majd a pokoli éghajlatú bolygó atmoszférájának pontos összetételéről, amelyben ismereteink szerint 96 százalék körüli a szén-dioxid, de tartalmaz nitrogént, kén-dioxidot és vízgőzt is. A Vénusz alkalmasnak látszik a Földön egyre aggasztóbb üvegházhatás okainak tanulmányozására is.