Deviza- vagy forinthitelt válasszunk?

A kampány és a győzelem eufóriájának elmúltával egyre több részlet lát napvilágot a várható megszorításokról. A lakásvásárlók számára igen kedvezőtlen hír, hogy a korábban már amúgy is igencsak megnyirbált lakástámogatási rendszer további szigorítása várható.

A bejelentett változtatások szerint „a lakáshitel-törlesztéshez biztosított, jövedelemhatárhoz kötött kedvezmény úgy szűnik meg, hogy akik 2006. december 31-ig jogosultságot szereztek, azok még további 5 évig érvényesíthetik”. Vagyis, aki a jövő évtől adósodik el, az már nem veheti igénybe az adókedvezményeket. Azért kell külön figyelmet szentelni az eddig létező kedvezmények megvonásának, mert nagyjából most jött el az ideje annak, hogy az elmúlt néhány évben igen nagy népszerűségnek örvendő devizahitelekkel ismét felvegyék a versenyt az államilag támogatott lakáshitelek.
Mert mi is történt az elmúlt néhány év során? 2004-et követően, amikor a lakásépítésre felvett hitelek után járó évi 240 ezer forintos adókedvezmény mértékét a felére, 120 ezer forintra csökkentették, jelentősen megnőtt a devizában felvett hitelek aránya: az év első négy hónapjában még csak 13 milliárd forint devizahitel talált gazdára, ám a következő évben ennek a nagysága már elérte a 69 milliárdot, az idei évben pedig januártól április végéig 113,2 milliárd forint értékben vett fel a lakosság devizahitelt. Ha figyelembe vesszük, hogy 2006 első négy hónapjában 159 milliárd forint értékben vettek fel lakáskölcsönt, akkor azonnal látható, hogy mindössze 28,8 százalékot tett ki az állami támogatásúak aránya. A konstrukció népszerűségének oka, hogy a deviza után fizetett – a forinthitelektől jelentősen elmaradó – alacsony kamatok miatt a devizában felvett hitelek havi törlesztőrészletei jelentősen elmaradtak az államilag támogatott forint alapú hitelekétől, nem is beszélve a piaci alapúakéról. Ugyan devizahitel esetén egyre nagyobb az esélye az eladósodásnak, a jelentősen alacsonyabb kamatok miatt mégis nagyon sokan emellett döntöttek, mert a családi költségvetésben az alacsony havi részletek számítanak a legfontosabb szempontnak.
A két-három évvel ezelőtt, 240 forint körüli euróárfolyamnál felvett hitelek törlesztőrészletei egyre nagyobbak az azóta jelentősen romló forintárfolyam következtében. Miután azonban a bankok 3–6 vagy 12 hónapra előre, kamatperiódusokban határozzák meg a fix törlesztőrészleteket, csak a tartós és tendenciajellegű változásokat érvényesítik a hitelt felvevővel szemben. Hosszú ideig ezek az alacsony kamatok ellensúlyozták az árfolyamváltozások kedvezőtlen hatását. Annál is inkább, mert ezen a területen igen nagy a bankok közötti verseny. A forint árfolyamromlásának köszönhetően most jutott el odáig a piac, hogy a devizában felvett hitelek kamatszintje alig valamivel kedvezőbb, mint az államilag támogatott lakáshiteleké. Tehát, aki mostanában szánja el magát hitelfelvételre, az jól gondolja meg, hogy támogatott vagy devizahitelt vesz-e fel. Az előbbi mellett szól, hogy szinte semmi kockázata nincs, az utóbbi mellett pedig az, hogy valamivel még mindig kedvezőbb kamatozású, illetve, hogy ha már úgy alakul, mégiscsak jobb gyengébb forintárfolyam mellett eladósodni, s talán már a forint sem romlik tovább.
Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője a jelenlegi szituációban is inkább a devizahitelek mellett teszi le a voksát. Ahogy a szakértők legtöbbje, Varga Dénes is úgy véli, hogy a jelenlegi lakástámogatási rendszer korrekcióra szorul. Megítélése szerint helytelen, hogy a szektorból kivonják az állami pénzeket. Az szja-kedvezmény megszüntetését is csak akkor tartja elfogadhatónak, ha az így megspórolt összeget a rendszerben tartják, s a jelenleginél hatékonyabban hasznosítják. Így például elképzelhető lenne, hogy az önkormányzatok számára normatív módon juttatott támogatást a jelenleginél átláthatóbban és olcsóbb apparátuson keresztül juttatnák el rendeltetési helyére. Helytelen gyakorlatnak tartja, hogy a hiteltámogatásokat igazságtalanul osztják el: jelenleg ugyanis csak a forintalapú hitelek felvevői kapnak támogatást. Megítélése szerint igazságosabb lenne, ha a devizahitelt választók is hozzájuthatnának az állami támogatáshoz.
A már ismertté vált intézkedésekről szólva kifejtette, hogy annak várható költségvetési hatása minimum 20 milliárdos nagyságrendű, amelyet kétségtelenül hatásosan lehet felmutatni Brüsszelnek. A legnagyobb problémának azt tartja a szakértő, hogy nem igazán fedezhető fel koncepció a lakástámogatási rendszerben. Sem a lakosság, sem a lakásépítéssel foglalkozók nem tudják, mi várható egy-két-három év múlva, ezért felkészülni, tervezni nem nagyon lehet, a beruházásról nem is beszélve. Kérdés, a mostani „Húzd meg!” után mi lesz három-négy év múlva az „Ereszd meg!” csomagban.