Több ezer hektáros állami földterület bérleti jogával együtt privatizálná a kormány a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság egykori zászlóshajójának maradványát. A már csak növénytermesztéssel foglalkozó Bábolna Zrt. sorsával kapcsolatban értesüléseink szerint három változat fekszik a kormány előtt. Úgy tudjuk, a vonatkozó előterjesztés egy olyan magánosítási eljárást tartana a legcélravezetőbbnek, amelynek során hatezer hektár állami föld 2015-ig szóló haszonbérleti jogát is felkínálnák a vevőnek. A privatizációból hárommilliárd forint azonnali bevételre számít a kabinet.
Információink szerint a pénzügyminiszter által jegyzett előterjesztés azért is a Bábolna Zrt. eladását támogatja, mert politikailag ezt találja a legkevésbé kockázatosnak. Ebből az is következik, hogy Veres János szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által szorgalmazott változat még nagyobb politikai vihart váltana ki. Az agrártárca elképzelése szerint – amely egy a kormány előtt fekvő három változat közül – ugyanis a Bábolna Zrt.-t lehetőség szerint végelszámolás útján, jogutód nélkül kellene megszüntetni, a cég által jelenleg bérelt 18 ezer hektárnyi földterületet pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezeten (NFA) keresztül lehetne értékesíteni. Az NFA számításai szerint ha a teljes földterületet nyilvános pályázaton adnák el, 6,6 milliárd forint bevételre tehetne szert az államkassza.
*
Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium (PM) felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakorlatban ez az összeg nem teljesíthető, hiszen a felkínált jelentős állami földvagyont fel kellene darabolni. Egyben tartva a 18 ezer hektár magánszemélyeknek nem adható el, az esetleg érdeklődő agrárcégek pedig a hatályos jogszabályok szerint Magyarországon nem vásárolhatnak termőföldet.
Viszont éppen erre a körre számít vevőként a cég privatizációjakor a PM. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a tárca által szorgalmazott javaslat számukra próbálja kívánatossá tenni a Bábolna Zrt.-t. Méghozzá úgy, hogy a társaság által bérelt állami tulajdonú földeknél a haszonbérleti szerződés időtartamát a jelenlegi tízről húszéves határozott időtartamra növeli. Csaknem hatezer hektárról van szó, ugyanis a korábbi eljárások során letisztított profilú, lecsökkentett méretű állami agrártársaság jelenlegi tevékenységének ez a nagyságú földterület felel meg. Figyelemre méltó, hogy a Bábolna sorsáról intézkedő kormánydöntéstől függetlenül a bérleti szerződések idejének megduplázását az NFA-nál a földművelésügyi miniszter már saját hatáskörben elindította. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy az FVM szerint az egykori zászlóshajó egyetlen valamirevaló értéke ma már csak az általa bérelt termőföld, ezért a bérleti jogot kell értékesebbé tenni ahhoz, hogy a cég egyáltalán értékesíthető legyen a piacon.
Magyarán: a maradék Bábolna föld nélkül már nem adható el, ezért a kormány jóváhagyó döntése esetén úgy kerül a piacra a még a kilencvenes években is vezető szerepet betöltő agrártársaság, hogy közvetve hatezer hektár magyar termőföld későbbi tulajdonjogát is felajánlja hozzá az állam. Amikorra ugyanis a húszesztendős bérleti szerződés határideje lejár, uniós megállapodásunk értelmében már fel kell oldanunk a jogi személyek, gazdasági társaságok földtulajdonszerzésének jelenlegi tilalmát. Így Bábolna vevője – még ha külföldi is – megvásárolhatja az addig általa bérelt termőföldet. Ráadásul, ha a jelenlegi szabályok maradnak hatályban, az érintett területre mint bérlőnek elővásárlási joga lesz. Nem véletlenül mondták agrárszakemberek a földtörvény 2002-es módosításakor – a Medgyessy-kabinet ideje alatt –, hogy a legfeljebb húszéves bérleti szerződések lehetőségének bevezetése kinyitja a kaput a külföldi földvásárlók előtt. Úgy tudjuk, a PM a magánosítás egyik indokául jelöli meg azt, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. csak az elmúlt időszakban 25 milliárd forintot költött az agrárcég talpra állítására, amire a rendszerváltás óta nem először került sor. Tizenhét hónapig – 2004 júliusától – végelszámolási eljárás folyt a társaságnál, méghozzá azért, hogy az igazi felszámolást elkerülje a cég. A kormány tavaly karácsony előtt döntött úgy, hogy ez év június 30-ig el kell készíteni a Bábolna maradék vagyonára vonatkozó privatizációs stratégiát. Az agrárcég tetemes adósságainak lefaragása érdekében június 28-ig az ÁPV Zrt. tulajdonában lévő Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. megvásárolta a korábban a cégcsoporthoz tartozó Bábolna Takarmányipari Kft.-t, amivel egy 6,5 milliárd forint összegű tőkekölcsönt és kamatait rendezték a Bábolna Zrt.-nél. Emellett leszállították a társaság jegyzett tőkéjét, az ÁPV Zrt.-nek további hatmilliárd körüli öszszegben kellett elengednie hiteleket, jogosulatlannak minősített agrártámogatásokat azért, hogy a Bábolna Zrt. privatizálható legyen. Ugyanis a cégnek egyik követelés teljesítésére sincs meg a fedezete. Sőt a társaság a PM szerint olyan helyzetben van, hogy ha bármelyik adósságát megpróbálják rajta behajtani, elkerülhetetlenné válik a felszámolási eljárás elindítása.
E helyzetben a privatizációs pályázatnál az várható, hogy a kormány a Bábolna közel egymilliárd forintos, állammal szembeni tartozását áthárítja majd a befektetőre. Feltéve persze, ha lesz kire, mert értesüléseink szerint a pénzügyi tárca saját javaslata egyik lehetséges hátrányának azt tartja, hogy a magánosítási eljárás során nem jelentkezik majd érdemben értékelhető vevő. Ugyanakkor sokat nyom a latban, hogy a Bábolna Zrt. még most is több ezer család megélhetését biztosítja, 2,7 milliárd forint a jegyzett tőkéje, s a működéséből ez év végére még a hatmillió forintos nyereség előteremtése is reális célnak tekinthető. Érdemes felidézni, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tartósan veszteséges állami tulajdonú gazdasági társaságok vizsgálatakor – amit az idén, év elején tettek közzé – csak a Bábolna Zrt.-nél 17,9 milliárd forintos vagyonvesztést állapított meg. Az ÁSZ vizsgálat indítását javasolta annak kiderítése érdekében, hogy ezért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Ez az eljárás viszont még csak ott tart, hogy az ÁPV Zrt. felügyelőbizottsága a vizsgálat lefolytatására megkapta a felkérést.
Kérdéses az is, hogy amennyiben elindul a Bábolna Zrt. privatizációja, mi lesz az 1,64 milliárd forintos bevétellel rendelkező társaság által már nem művelt 12 ezer hektár állami föld sorsa. Úgy tudjuk, eddig döntés csak arról született, hogy a terület az NFA kezelésébe kerül, a földvagyon értékesíthetőségével kapcsolatban pedig a PM az aggályait fejezte ki. Fontos hír az is, hogy a Bábolna Zrt. sorsával együtt a kormány arról is dönt, hogy a cégcsoportból 2001-ben leválasztott, tartós állami tulajdonban lévő Bábolna Ménesbirtok Kft. 500 hektár állami földet kap kezelésbe, amivel a nemzeti értéknek tekinthető lótenyésztéshez biztosítható a takarmányháttér. Ugyanakkor a pénzügyi tárca előterjesztése, lapunk értesülése szerint nem zárja ki ezen társaság későbbi privatizációját sem.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
