Elkerülendő, hogy valaki elfogultsággal vádoljon minket, kezdésképpen a Bild am Sonntag című népszerű német bulvárlapból idéznénk a szombat késő esti Erdei Zsolt–Thomas Ulrich mérkőzés értékelését. A világbajnok Erdei megsemmisítette Ulrichot – ez a cím, az első mondat pedig így szól: Újra helyreállt a rend az Universum bokszistállóban. Utóbbi arra utal, hogy az oberhauseni „Bajnokok éjszakája” hivatalosan azt volt hivatott eldönteni, ki a legjobb félnehézsúlyú a hamburgi klubban. Nem hivatalosan persze beindult a suttogó propaganda, hogy Erdei kivételével mindenkinek kedvezőbb volna, ha Ulrich nyerne, s ezért a pontozók tesznek is majd. Nos, ehhez képest egyikük 120-108-ra, másikuk 118-110-re adta címvédő honfitársunknak az egyoldalú meccset, a harmadik 116-112-je nem fejezi ki a két fél közötti klassziskülönbséget. A berlini illetőségű rivális becsületére legyen mondva, nem kertelt a mérkőzést követően: „Zsolt megérdemelten nyert, olyan gyors és erős volt a keze, mint a rakéta. Mindent megpróbáltam a tizenkét menet alatt, de alig találtam el.”
Az oberhauseni König-Pilsener Arenában lezajlott gála főmérkőzése előtt nagyon gyorsan peregtek az események, az első öt meccs egyike sem tartott tovább két és fél menetnél. Három címderbi zajlott le Madárékat megelőzően, s csupán az egyik ment végig. Boszporusz Bikája, alias Sinan Samil Sam csak nagy nehezen verte meg a mexikói Saul Montanát, aki zokogva az eget hívta tanúnak az őt ért méltánytalanság miatt. Mindenesetre a török maradt a WBC nehézsúlyú nemzetközi bajnoka… Abból kiindulva, hogy rendre a piros sarokból induló bokszoló kezét emelték magasba, megnyugodhattunk volna, ám a korábban vázolt összeesküvés-elmélet, no és Ulrich ütőereje óvatosságra intett. Feleslegesen. Erdei Zsolt olyan teljesítményt nyújtott egy jó nevű rivális ellen, mint amikor Julio Cesar Gonzalezt legyőzve, 2004 januárjában megszerezte a WBO vb-övét. „Ez volt a legjobb produkciója, amit láttam!” – áradozott Klaus-Peter Kohl, az Universum tulajdonosa, igaz, ő biztosra ment, Ulrich diadala után is nyilván hasonlóan nyilatkozott volna… Most mindenesetre leszögezte, Fabrice Tiozzo, a WBA nemrég visszatért világbajnoka a leginkább óhajtott következő ellenfél, a címegyesítést jövő év elejére tervezik. Már hallottuk ezt párszor, de még soha nem valósult meg, bár nem Erdei, hanem a Michalczewski kiütése után ideiglenesen „visszavonult” francia miatt. A magyar klasszis Ulrich legyőzését követően fáradtan, de készséggel állta a kérdéseket (riválisa nem tehette meg mindezt, mert „szétvert” bal szeme miatt kórházba kellett mennie a sajtótájékoztató helyett).
– Belülről is ennyire simának tűnt a meccs?
– Mondhatom, hogy igen, bár az utolsó pillanatig százszázalékosan kellett koncentrálnom. Az előzmények csak jót ígértek, nagyszerűen sikerült a felkészülés, jó volt a súlyom, a hangulatom, már-már megijedtem, hogy ennyire flottul megy minden… Szerencsére a ringben is így történt, nem nagyon engedtem Ulrichot találathoz jutni.
– Ez volt az eddigi legkönnyebb címvédése?
– A Sahnoune elleni könnyebb lett volna, ha előtte nem sérülök le. Akkor biztosan kiütöm.
– Hiszen kiütötte!
– Ja tényleg, de egészségesen előbb sikerült volna.
– Ulrich viszont végig állta a pofonokat.
– Megérdemelte, mert ő is mindent beleadott. Talán néha befejezhettem volna hamarabb, de a sarokban mesterem, Fritz Sdunek állandóan azt hajtogatta: Kein Risiko! Vagyis ne vállaljak kockázatot.
– Ezúttal egyetlen hullámvölgyet sem lehetett tapasztalni önnél.
– Testileg és lelkileg is tökéletes állapotban voltam, ahogy közeledett a vége, folyamatosan arra gondoltam, hogy hamarosan mehetek vissza a feleségemhez, Arabellához, s minden percemet neki és az ősszel érkező kisfiunknak szentelhetem.
–Így is lesz?
– Így, a szülésig biztosan nem bokszolok.
Erdei Zsolt tehát idén legfeljebb télen lép ringbe, de szerintünk inkább „kispapáskodik”. Szombati diadalával (el)ismertté vált Németországban is (otthon egy közelmúltbeli felmérés szerint eleve ő a legnépszerűbb sportoló), s nem mellesleg 450 ezer eurót keresett a Bild am Sonntag nem hivatalos információi alapján. Ahogy a bulvárlap írta, ebből be lehet rendezni egy szép kis babaszobát.
Roy Jones és Hidvégi. Az amerikai veterán klasszis, a félnehézsúlyú Roy Jones sikerrel tért vissza három vereség után, hiszen Boise-ban pontozással verte honfitársát, Prince Badi Ajamut. Dél-Afrikában Hidvégi György megvédte a kisebb jelentőségű WBF cirkálósúlyú vb-címét, miután a 2. menetes T. K. O.-val legyőzte George Adapo Odourt.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség