Navracsics: Árnyékkabinet csak később

Támogatná Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője, hogy már ez év végén, jövő év elején létrehozza árnyékkormányát a Fidesz. Ez annyiban térne el a klasszikus értelemben vett ellenzéki szereptől, hogy szerkezetében leképezve a kormányt, minden miniszternek lenne egy „párja” az árnyékkormányban, egy olyan, az adott szakterületen felkészült fideszes politikus, aki folyamatosan alternatívát mutatna fel a kabinet lépései kapcsán. Ez tehát túllépne a megszokott ellenzéki kritika keretein; világos és átfogó fideszes szakpolitikai programok jelennének meg a közvélemény előtt. Navracsics kifejtette, bár mindig is szimpatizált az árnyékkormány létrehozásának ötletével, az önkormányzati választások, illetve a jövő évi költségvetés parlamenti vitája előtt nem látja értelmét a kezdeményezésnek. Most a helyhatósági választások, a polgármesteri és a képviselő-testületi helyek megszerzése áll a politika célkeresztjében – indokolta az év végi időzítést Navracsics, hozzátéve, ha a parlament ismét összeül, és az ellenzék azt tapasztalja, hogy a kormány továbbra sem képes úrrá lenni az ország egyre súlyosbodó helyzetén, mindenképpen helyénvaló lesz az árnyékkormány felállítása. A frakcióvezető a lehetséges árnyékminiszteri névsorról nem akart beszélni, csak annyit mondott, van a fejében egyfajta szereposztás, ez azonban későbbi tárgyalások témája lesz. Az árnyékkormány intézménye elsősorban Angliában bír komoly hagyományokkal, itt az árnyékkabinet feje kormányra kerülve a miniszterelnöki poszt várományosa. Arra a kérdésre, hogy megfelelnek-e a valóságnak azok a hírek, amelyek szerint nem Orbán Viktor pártelnök, hanem ő maga lehet a Fidesz árnyékkormányának első embere, a frakcióvezető röviden annyit mondott: nem tud ez irányú kezdeményezésről.
Lengyelországban, sőt az előző ciklusban Csehországban is működött a kabinet alternatíváját felmutató árnyékkormány, Magyarországon azonban erre irányuló, komolynak nevezhető kezdeményezés eddig nem történt.

Gyurcsány komolytalan. Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere szerint a miniszterelnök bejelentéseit „egyáltalán nem lehet komolyan venni”. Elmondta, a megpályázható uniós támogatásoknak csak a 30 százalékát használja fel Magyarország. – Ennek tükrében nem is akarom kommentálni a miniszterelnök kijelentéseit – tette hozzá. Debrecennek 50 milliárd forint a költségvetése, 2007 és 2013 között 250-270 milliárd forint uniós forráshoz juthat a város, ha megvan a megfelelő önrésze. A városnak is van adóssága – közölte –, de az uniós pénzek megszerzéséhez szükséges önrészt ki tudja fizetni.