Nem közeledett a kormány és a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) álláspontja a patikaliberalizációról, a köztestület továbbra is tűzzel-vassal tiltakozik az intézkedések ellen. Ezért péntekre minden magyarországi patika képviselőjét meghívták a Körcsarnokba, ahol az érintettek ismét hangot adnak véleményüknek.
Mint azt Hávelné Szatmári Katalin, a testület elnöke elmondta: a rendezvényre meghívták Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Molnár Lajos egészségügyi minisztert is. Hozzátette: a rendezvényen külföldi szakemberek tartanak majd előadást arról, hogy milyen következményei voltak saját hazájukban a liberalizációs intézkedéseknek. Itt döntenek majd a patikusok a további lépésekről, például egy demonstráció megszervezéséről.
Molnár Lajos tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a patikák jó szolgáltatást nyújtanak, de nem elég jót. A fejlődés megállt, mert nincs szolgáltatói verseny, ehelyett privilégiumok vannak. A kamaráról pedig úgy vélekedett, hogy a gyógyszerészeknek csak egy szűk, a patikatulajdonnal rendelkező rétegének érdekeit védi és azok egzisztenciáját féltve tiltakozik. Az alábbiakban a kormány főbb intézkedéseit vázoljuk, érvekkel és ellenérvekkel.
Januártól megszűnnek a patikaalapítás fő korlátjai, így az, hogy csak 5000 lakosonként és egymástól legalább 250 méteres távolságra nyitható új gyógyszertár. A patikusi résztulajdon továbbra is kötelező lesz, bár kisebb mértékben mint eddig.
Molnár Lajos elmondta: az új patikák tulajdonosai többletszolgáltatásokat biztosítanak majd, például házhoz szállítást, internetes rendelést, hosszabb nyitva tartást vagy több ügyeletet vállalnak. Arra a kérdésre, hogy ezt csak reméli a kormány vagy feltételül is szabja a patikalapításhoz, a szaktárca vezetője úgy felelt: lesznek kötelező többletszolgáltatások, ám egyelőre nem tudni, hogy mik. Hávelné Szatmári Katalin szerint viszont a gyógyszerészeknek nem lesz tőkéjük patikát alapítani, így a nemzetközi tapasztalatok alapján gyógyszergyártók, nagykereskedők vagy pénzügyi befektetők kezébe kerülhet a teljes patikapiac, amelynek eredményeként vidéken megszűnik a szolgáltatás, és drágulnak a vény nélkül kapható orvosságok. Egyes szakértők szerint az így kialakuló monopóliumok az egészségbiztosítót is „zsarolhatják” majd. Az új hálózat érdeke lesz, hogy az emberek minél több gyógyszert fogyasszanak, és azt minél drágábban tudják eladni – hangsúlyozta Hávelné Szatmári Katalin.
Szintén a jövő év elejétől bizonyos vény nélkül kapható gyógyszereket a patikákon kívül, például hipermarketekben vagy benzinkutaknál is lehet árusítani. Molnár Lajos szerint ezzel könnyebben juthatunk hozzá alapkészítményekhez, például láz- és fájdalomcsillapítóhoz, orrcsepphez vagy allergia elleni készítményhez. – Nem buták az emberek, a vasaló is veszélyes dolog, még sincs olyan előírás, hogy csak villamosmérnök adhatja el – fogalmazott a miniszter. Hozzátette: szigorú feltételeket szabnak a patikán kívüli árusításhoz, s folyamatosan ellenőrzik a szabályok betartását és a gyógyszerek származását.
Egyelőre azonban az említett részletekről még nincs döntés. Így nem tudni, milyen körülmények között lehet majd medicinákat árulni például egy hipermarketben, és az is kérdés, hogy milyen tájékoztatást kell biztosítani a helyszínen a vevőnek.
Hávelné Szatmári Katalin szerint a gyógyszerész nem csak üzleti szempontok alapján árulja a készítményeket, a beteg állapotát figyelembe véve a legmegfelelőbb orvosságot ajánlja. Hozzátéve: többféle fájdalomcsillapító vagy nátha elleni szer együttes szedése súlyos egészségkárosodást okozhat. Egy benzinkúti eladó pedig nem tud felvilágosítást adni a mellékhatásokról és arról, milyen kereszthatások léphetnek fel, ha a vevő más gyógyszereket is szed. Ráadásul a hipermarketekben a gyerekek könnyebben hozzájuthatnak a gyógyszerekhez, és megnő a hamisítás kockázata is – vetítette előre.
Tegnap Mikola István (Fidesz) volt egészségügyi miniszter is kiállt az MGYK érvei mellett. – Egekbe emelkedő gyógyszerárak és romló gyógyszerbiztonság – ezt eredményezik majd az intézkedések a politikus szerint. A kormány még nem mérte fel, hogy ha „ilyen mértékben átengedi a gyógyszerpiacot a vadkapitalista, multinacionális érdekeknek, akkor nem lesz igazán befolyása a lakossági gyógyszerterhek alakulására” – tette hozzá. A beteget el kell látni, és nem versenyezni kell, a piac sohasem korlátozza önmagát – mondta arra reagálva, hogy az egészségügyi miniszter szerint a verseny miatt csökkennek majd az árak. A Fidesz képviselője szerint a forgalmazás liberalizációja egyben a gyógyszerbiztonság megingását és a fogyasztás növekedését eredményezné. Szerinte mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kormány visszavonja azokat az „embertelen, néhol már-már életellenes intézkedéseit, amelyek az úgynevezett egészségügyi reformot jellemzik” – fogalmazott.
Orbán: Káosz az egészségügyben. „Ma a magyar egészségügyben olyan káosz van, amire emberemlékezet óta nem volt példa” – mondta a Fidesz elnöke sajtótájékoztatóján. Orbán Viktor kifejtette: az egészségügyben uralkodó állapotok most már nem tekinthetők pártkérdésnek, azonnal cselekedni kell, a parlamenti képviselők nem nézhetik tétlenül a miniszter „ámokfutását”, amellyel szétveri a magyar egészségügyet. Orbán Viktor szerint a miniszter nem újat hoz létre, hanem azt is elrontja, ami eddig működött. Mint mondta, a Fidesz kezdeményezte, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottsága haladéktalanul üljön össze, és hozzon döntéseket, „hogy fölszámoljuk azt a káoszt, amelybe a szocialista kormány vezette az egészségügyet”.
Bayer Zsolt: Magyar Brian élete