„A szembenézés ezúttal sem történt meg”

Navracsics a felelősségről
– A politikus, ha tehetséges, ha ügyes, meg tudja szerezni a hatalmat. A jó politikus pedig le is tud róla mondani. Az előbbi szakmai, az utóbbi emberi erény – idézte Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője Gyurcsány Ferenc 2004 szeptemberében elhangzott szavait. A Fidesz vezérszónoka arra kérte a miniszterelnököt, hogy a vita végén gyakorolja ezt az emberi erényt. A kormányfőhöz fordulva az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: „Beszélhet ön itt negyven percet, gyalázhatja Orbán Viktort, a helyzet mégiscsak az, hogy ön hazudott a kampányban, önök nem csináltak semmit négy évig, és hazudtak folyamatosan másfél-két évig.” Navracsics sajnálattal állapította meg, hogy a miniszterelnök a balatonőszödi beszédének nyilvánosságra kerülése óta egyfolytában és most a parlamentben sem nézett szembe semmivel, legfőképpen önmagával nem. A szembenézés nem történt meg. A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a kormányfő nem önszántából akart kitörni a hazugságspirálból, hanem valaki kilökte őt azzal, hogy közzétette a zárt frakcióülésen elhangzott szavait. Gyurcsány ugyanakkor azóta sem a szembenézést választotta – jegyezte meg Navracsics Tibor –, hanem dacára az államfő kétszeri felszólításának, megpróbálta szétkenni a felelősséget az egész politikai eliten és a rendszerváltás óta eltelt 16 éven. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferencnek személyesen kell viselnie a felelősséget, hiszen Magyarországon demokratikus politikai berendezkedés van. – Tudom, hogy az önök számára a politikai felelősség sok szempontból egzotikus kategória – fordult a szocialistákhoz az ellenzéki képviselő, hangsúlyozva, hogy a politikai felelősség lelkiismereti kérdés. Több ponton korrigálta Gyurcsány kijelentéseit. Hangsúlyozta, hogy az Orbán Viktor által javasolt reformalap nem adóemelést jelent, hanem azon források összegyűjtését, amelyek a reformokra váró területek átalakításához szükségesek. Hozzáfűzte: a cél az, hogy ne tűnjenek el a nagy kalapban azok a pénzek, amelyeket a kormány most szed be az emberektől.

A bűnbocsánat feltételei
Semjén Zsolt szerint a miniszterelnök csak akkor nyerhet bűnbocsánatot azért, amit elkövetett az ország ellen, ha lemond. A KDNP elnöke úgy fogalmazott: a bűnbocsánatnak feltétele a bevallás, a megbánás, a jóvátétel és a penitencia elfogadása. A bevallás azonban – emelte ki Semjén Zsolt – nem azonos a lebukással, a megbánás nem azonos egy színházi mutatvánnyal. A penitenciának pedig Semjén szerint van egy rendkívül egyszerű módja, „mondjon le”. A KDNP vezetője szerint Gyurcsány Ferenc megsértette a saját miniszterelnöki esküjét, márpedig az esküszegés nem megbocsátható. Úgy fogalmazott: ha Gyurcsány Ferenc valóban bátor volna, megkockáztatná a nyílt parlamenti szavazást. A pártelnök kitért arra is: vérlázítónak tartja, hogy miközben a magyar nép szegényedik, addig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kóka János gazdasági miniszter és Veres János pénzügyminiszter milliárdos lett. Beszéde végén a KDNP elnöke kijelentette: ha a szocialisták bizalmat szavaznak Gyurcsány Ferencnek, akkor bűnrészességet vállalnak mindabban, ami történt. Ez szerinte olyan, mintha a viaduktépítéssel Matuska Szilvesztert bíznák meg.

Lendvai ismét Árpádsávozott
Két út közül kell választania a társadalomnak és a parlamentnek. Az egyik, hogy élünk az unió adta lehetőségekkel, a másik, hogy Magyarország a térkép szélére sodródik, és hazánk a fejlődés helyett a félelem országává válik – jelentette ki az MSZP vezérszónoka. Lendvai Ildikó frakcióvezető szerint sokan most attól tartanak, hogy az események egy forgatókönyv alapján követik egymást, amelyekben az is benne van, hogy az utcai demonstrátorok szónoklatai után újra zavargások törnek ki, ezzel bizonyítva, hogy a kormány képtelen fenntartani a rendet. E verzió alapján a megoldás egyszerű: ha a miniszterelnök lemond, a tüntetők összetekerik árpádsávos zászlóikat, és békében hazamennek, hogy „zsidónak tartott politikusok” listáihoz térjenek vissza – magyarázta Lendvai. A stabilitás visszaállításához – fejtegette – politikai, társadalmi, emberi bizalomra van szükség, hogy nemet mondhassanak a zsarolásra, az ultimátumokra, és igent egy új kezdetre. A politikus szerint ehhez a koalíció részéről világos beszédre van szükség, tisztességes alkotómunkára.

Az államfőt is támadta Kuncze
Kuncze Gábor számára tegnapig sem derült ki, hogy mihez kér a Fidesz támogatást, ezért ő és társai továbbra is kiállnak Gyurcsány Ferenc mellett. Az SZDSZ elnöke szerint Sólyom László államfő is téved, amikor azt mondja, hogy a bizalmi szavazás arról is szól: megengedhető eszközökkel tartotta-e meg hatalmát a miniszterelnök. – A voksolás a jelenlegi helyzetre és a jövőre, nem pedig a múltra vonatkozik – fogalmazott. Úgy vélte, pártja a támogatással nem mond ki morális véleményt a kormányfőről, felmenteni és felelősségre vonni sem akarják, hiszen a kérdés a parlamentáris demokrácia és az ennek megdöntésére irányuló utcai tüntetések, a reformok és az államcsőd között van.

Dávid mindkét oldalt bírálta
Dávid Ibolya (MDF) azt kifogásolta, hogy a bizalmi szavazást és a kormányellenes demonstrációt október 6-ra, a nemzeti emléknapra szervezték. Szerinte a politikának a helye az Országgyűlésben van, és a tömegpártok háborút indítottak a demokrácia jövője ellen. Úgy vélte, a kormánypártok becsapták a választókat, gúnyt űztek belőlük, a hangzatos ígéreteket megszorító intézkedések követték. Kifejtette: véleménye szerint a megoldás az MDF Új jobboldal című programja.