Időhúzó belgrádi ajánlat Koszovónak

„Belső függetlenséget” kínál Belgrád a koszovói albánságnak egy olyan megállapodással, amely csak jelképesen őrizné meg Szerbia szuverenitását. A belgrádi terv szerint a koszovói dosszié húsz év múlva kerülne ismét a tárgyalóasztalra. A szerbek célja feltehetőleg az, hogy ne szülessen végleges döntés a tartományról.

Sebestyén Imre
2007. 01. 31. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Reutersnek nyilatkozó kormánytanácsos, a tárgyalódelegáció tagja közvetve arra is magyarázatot adott, hogy miért most – az összekötő csoport ülése után – rukkolt ki Belgrád ezzel az új javaslattal. Szlobodan Szamardzsics felpanaszolta ugyanis, hogy Szerbiának nem adtak alkalmat a Koszovóval kapcsolatos javaslatainak ismertetésére. A bírálat Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízottnak szólt, aki most belgrádi politikai körökben a legnépszerűtlenebb diplomata. Az Ahtisaari-féle rendezési javaslat – amely államiságot adna Koszovónak – elkészült, s a következő időszak inkább már arról szól, hogyan lehet ezt megvalósítani a szerb és az orosz szembeszegülés ellenére. Moszkva is tisztában van azzal, ha nagyon köti az ebet a karóhoz, s vétóval fenyegetőzik a Biztonsági Tanácsban (BT), akkor a BT nélkül intézik Koszovó státusát. Mint a Financial Times utal rá, a nyugatiak lehetővé tennék, hogy Koszovó kikiáltsa függetlenségét, amit aztán az Egyesült Államok elismerne, példáját pedig egykettőre követnék az európai hatalmak is. Hasonló forgatókönyvről ír a Koha Ditore pristinai lap is. Ha Belgrád nem fogadja el Ahtisaari javaslatát (amelyet egyébként már megkapott az oroszoktól), a BT-ben új határozatot fogadnak el, amely megnyitná az utat a koszovói függetlenség felé. Moszkva pedig nem hozza magát olyan helyzetbe, hogy vétót kelljen alkalmaznia, ha az összekötő csoport tagjai tartják magukat a megbeszéltekhez. Állítólag Oroszország elfogadja a tervet, ha a döntést névlegesen két hónappal elhalasztják.
Belgrádban közben tartanak a kormányalakítási tárgyalások. Borisz Tadics elnök tegnap a szerb demokratákkal és a G17 Plusz képviselőivel tanácskozott. Lehet, hogy az új kormánynak nem fog fájni a feje Ratko Mladics miatt. Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter szerint az EU már nem szabja a hágai körözött kiszolgáltatását a Szerbiával való tárgyalások folytatása feltételeként. Mint a Blic című szerb lap írja, a koszovói válság és a Mladics-ügy túl nagy teher lenne a demokratikus kormány számára a stabilnak nem nevezhető helyzetben. Ezért Mladicsot levennék a nyakáról. Ez azt is jelentheti, hogy a vádlott sohasem kerül a hágai bíróság el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.