Az a célunk, hogy ezekkel a forrásokkal minél előbb viszszaállítsuk Magyarországot egy gyors növekedési ütemre – jelentette ki nemrég Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kormánybiztosa a hétfőn kiírt uniós pályázatokkal kapcsolatosan; félő azonban, hogy a 800 ezer működő magyar vállalkozás számára meghirdetett, 31 milliárd forintos forrás csak csepp lesz a tengerben. A kormánybiztos számításai szerint is csupán háromezer nyertes pályázatra lehet számítani, ami a működő vállalkozások kevesebb mint 0,4 százalékát érintheti.
– Olyan vállalkozások számíthatnak pályázati pénzekre a gazdasági operatív program keretében, amelyek 3–5 év alatt évi 8–15 százalékos növekedésre képesek – hangsúlyozta Bajnai a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tegnapi budapesti konferenciáján, ahol aláhúzta: amennyiben ezt a növekedési ütemet nem éri el a nyertes pályázó, akkor piaci kamat mellett kell visszafizetnie a támogatást. Az öt pályázatot ismertetve Bajnai elmondta: a feltételek között szerepel az is, hogy a pályázóknak legalább 60–75 százalékos önerővel kell rendelkezniük.
– A közigazgatási háttér tisztázása nélkül, lóhalálában lettek kiírva az uniós pályázatok, melyeknek brüsszeli végleges elfogadása nem történt meg; a pályázatok lebonyolításában részt vevő, úgynevezett közreműködő szervezetekkel a szerződéseket még meg sem kötötték – mondta Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Pelczné hangsúlyozta: miközben idén 600–650 milliárd forintot vesznek ki a vállalkozások zsebéből a megszorító intézkedésekkel, aközben a most meghirdetett 31 milliárd forintnyi éves forrás csupán morzsát jelent a kis- és középvállalkozói rétegeknek. A Fidesz alelnöke a pályázati feltételek soha nem látott szigorúságára utalva idézte a Bankszövetség véleményét, amely szerint enyhíteni kellene a túl erős árbevételi előírásokon.
Ismertette a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalását is, mely szerint a kis volumenű uniós források csupán minimális számú vállalkozóhoz juthatnak el, miközben az előírt szigorú feltételeknek a vállalkozók önhibájukon kívül nem felelhetnek meg, ebben az esetben piaci kamatostul kell visszafizetniük a támogatást. A pályáztatási folyamat késését szemléltetve az ellenzéki politikus idézett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által most kiírt pályázatok adatlapjáról, mely szerint „a most közzétett pályázati adatlapok csak minták, benyújtásuk várhatóan a február közepén megjelenő kitöltő programmal lesz csak lehetséges”.
Pelczné Gáll Ildikó, kiemelte azt is: a hazánkban bejegyzett egymilliónál több mikro-, kis- és középvállalkozás közül 800 ezer működik, közülük is optimális esetben háromezer nyertes, tőkeerős pályázó juthat forráshoz a gazdasági operatív program keretében, mivel önrészként 60–80 százalékot kell felmutatniuk.
Az NFÜ szóvivője, Fadgyas Gábor szerint az uniós pénzek kiutalásához szükséges, a pályázati folyamatban részt vevő közreműködő szervezetek átvilágítása megtörtént, a támogatások folyósításához szükséges szerződéskötésekről és a szervezetek kijelöléséről azonban nem nyilatkozott.
– Nem minden operatív program esetében lett kijelölve jogszabállyal a közreműködő szervezet; a szerződés aláírása esetünkben nem történt meg, az egyeztetések még folyamatban vannak– nyilatkozta lapunk kérdésére Csanády Ágnes, az egyik közreműködő szervezet, a Váti Kht. vezérigazgatója.
Mint azt lapunk korábbi számaiban már megírtuk, az operatív programok végleges uniós elfogadása és jóváhagyása nyár előttre várható, ami a hosszú pályázati eljárási rend és a brüsszeli utófinanszírozás miatt azt jelenti, hogy idén nagy összegű EU-s kifizetéssel már nem kalkulálhatnak a vállalkozók.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség