Nyoma sincs terrorfenyegetésnek

Tárgyalást még nem tűztek ki, de már a bíróságon van az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által Orbán Viktor ellen indított személyiségi jogi kereset, amelynek kiváltó oka, hogy a Fidesz elnöke szerint a rendőrség politikai nyomásra és utasításra vert meg békés embereket október 23-án. Közben az ügyészség elutasította Répássy Róbert (Fidesz) beadványát, mert nincs terrorfenyegetésre utaló információ, amelyről korábban a kancelláriaminiszter beszélt.

Beérkezett a Fővárosi Bíróságra az a személyiségi jogi kereset, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nyújtott be Orbán Viktor ellen – tudta meg lapunk. A bíróság sajtóosztályán közölték: a tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzték ki. Ismert, Petrétei József rendészeti miniszter március elején közölte, hogy személyiségi jogi pert indítanak Orbán ellen, amiért a Fidesz elnöke az október 23-i brutális rendőri akciókkal
összefüggésben azt mondta: a rendőrség nyilvánvaló politikai nyomásra és utasításra vert meg békés embereket.
Eközben bűncselekmény gyanújának hiányában a Fővárosi Főügyészség hétfőn elutasította Répássy Róbert (Fidesz) feljelentését, amelyet államellenes és terrorcselekmények előkészülete miatt tett. Morvai Attila ügyészségi szóvivő közölte: az ORFK és a Nemzetbiztonsági Hivatal tájékoztatása szerint különféle bűncselekményekre utaló információ van a birtokukban, ám államellenes és terrorcselekmények előkészületére vonatkozó nincs.
Emlékezetes, az ellenzéki politikus Szilvásy György kancelláriaminiszter szélsőséges csoportok terrormerényleteiről szóló, március 15. előtti bejelentése miatt tett feljelentést.
Jármy Tibor, a BRFK szóvivője tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy a március elején, az Index internetes portálon megjelent fenyegető videofelvétel ügyében már csak B. Tibor ellen nyomoznak lőszerrel és lőfegyverrel visszaélés gyanújával, a másik férfit, F. Zsoltot már nem gyanúsítják.
A Magyar Helsinki Bizottság tegnap bejelentette: Alkotmánybírósághoz fordulnak a múlt hétfőn lebontott Kossuth téri kordon ügyében, ugyanis szerintük alkotmányos alapjogokat sért, hogy a rendőrség időhatár nélkül zárhat le területeket, továbbá a rendőrségi törvény nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján meg lehetne ítélni az intézkedés szükségességét és arányosságát. A Magyar Helsinki Bizottság úgy véli: a törvényben nem egyértelmű, ki jogosult panasszal élni az intézkedés ellen, és az is aggályos, hogy a budapesti rendőrfőkapitány bírálta el a saját intézkedése elleni panaszt. Kiemelték: miközben a rendőrség az Országgyűlés működésének biztosítására hivatkozott a kordonok felállításakor, aközben december 15. és február 15. között nincs rendes parlamenti ülésszak.