Orbán erős Európát akar

Példátlan a magyar állam magatartása az energiapolitikában – jelentette ki Orbán Viktor, amikor pártja európai politikával kapcsolatos álláspontját ismertette. A Fidesz elnöke szerint élesen szemben áll az európai és az orosz gondolkodás; míg előbbi a piac szabályait és a versenyt támogatja, utóbbi az állami szerepvállalást és a monopóliumok kialakítását részesíti előnyben.

Kijelentette, a Fidesz szerint az uniónak közös európai energetikai politikára lenne szüksége, a magyar kormánynak pedig egyértelműen ki kellene állnia az EU által preferált Nabucco gázvezeték mellett.
A magyar politikus felszólalása után – a diplomáciában szokatlan módon – szót kért a budapesti orosz nagykövet is. Igor Szavolszkij szerint Orbán szavainak „épp az ellenkezője az igaz”. Úgy vélte, az olajat és a gázt nem az állam szállítja, hanem vállalkozók, akik ha bizalmatlanságot éreznek magukkal kapcsolatban, akkor továbbállnak. „Ami jó a magyar gazdaságnak, azt el kell fogadni. Ha nem tetszik, máshová megyünk, de nem lesz harag” – mondta. Litvánia nagykövete erre válaszul megjegyezte, az orosz fél nyolc hónapra befagyasztotta az olajszolgáltatást hazájának. Megkérdezték Moszkva vilniusi képviselőjét, mikor küldik újra az olajat, a diplomata válasza az volt: soha.
*
Orbán Viktor előzőleg méltatta a római szerződés aláírásának ötvenedik évfordulóját. Mint elmondta, az elmúlt ötven év igazi sikertörténet a kontinens életében, mégpedig a párját ritkító fél évszázados béke, valamint a szociális piacgazdaság bevezetése okán. Ez utóbbiról elmondta, hogy a neoliberális gazdaságpolitika téziseinek szöges ellentéte, amely nem az állam szerepének a lehető legkisebbre zsugorítását és a piac kiterjesztését tanítja, hanem bizonyos területeken szükségesnek látja az állami szerepvállalást. Ilyennek nevezte a Fidesz elnöke az egészségügyet, az államigazgatást, az oktatást, a szociális ellátást, valamint a kultúrát.
Orbán leszögezte, erős Európára van szükség, amely azonban csak erős nemzetállamokkal lehetséges. „Aki bizonytalan saját identitásában, az nem lehet erős” – utalt a politikus az Európai Unió alkotmánytervezetének hiányos voltára. Meglátása szerint a kereszténységre való utaláshoz nem kell istenhívőnek lenni, ez egyszerű kultúrantropológiai kérdés. Hitet tett a családbarát európai gazdaságpolitika mellett, s tragikusnak nevezte, hogy bevándorlással próbálja a magyar kormány orvosolni az ország demográfiai gondjait.
A Fidesz rendezvényén felszólalt még Schöpflin György, a párt európai parlamenti képviselője, aki úgy vélte, az uniós integráció máig magán visel háború utáni nemzetállam-ellenes jegyeket. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke pedig az 1956-os forradalomnak az európai egyesülésre gyakorolt hatására hívta fel a figyelmet.