Elvesztegetett évtized

Nincs esély arra, hogy belátható időn belül utolérjük az unió nyugati tagállamait, sőt egyre inkább növekszik a lemaradás. Míg az eurózóna még az amerikai hitelválság ellenére is maszszív gazdasági fejlődést produkál, addig az új uniós tagálla-mok hétszázalékos GDP-bővüléssel számolhatnak az OECD és a Thomson Datastream legújabb adatai szerint. A hazai növekedés ezzel szemben az idén két százalék körül alakul.

Az uniós növekedés egy főre jutó átlagának mindössze 63 százalékával számolhat egy magyar állampolgár az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint. Ráadásul a hazai felzárkózás biztosítása érdekében az unió bővülési ütemének dupláját kellene stabilan felmutatnunk ahhoz, hogy lemaradásunkat belátható időn belül pótolhassuk – állapította meg lapunknak Cséfalvay Zoltán közgazdászprofesszor.
Az eurózóna gazdasági fejlődésére vonatkozó legfrissebb előrejelzések szerint – Portugália kivételével – még az eurózónán belül is mindegyik tagállam leelőzi hazánkat az idei évre vonatkozó GDP-növekedési várakozások alapján. Az Eurostat, illetve az ICEG EC forrásai szerint az újonnan csatlakozott volt szocialista országok fejlődési átlaga majdnem eléri a hét százalékot, ha a magyarországi kétszázalékos növekedési előrejelzést nem számítjuk. – A legfrissebb adatok is azt mutatják, hogy Magyarország nem közelít, hanem leszakad az uniós átlagtól, miközben versenytársaink sorra lehagynak minket – mondta Cséfalvay, aki szerint a 2001–2002-es, illetve a 2009–2010-es makrogazdasági mutatókat figyelembe véve egy elvesztegetett évtizedről beszélhetünk. A két időszak összehasonlításából ugyanis kiderül, hogy a gyakorlatilag ugyanabba az állapotba juthatunk vissza, csak időközben feleslegesen telnek el az évek – tette hozzá az egyetemi tanár. A felzárkózás esélyeit kétségtelenül rontja az eurózóna nagyobb növekedése, illetve az új tagállamok gyors tempója, ami számunkra jelenleg behozhatatlannak tűnik. A Financial Times hasábjain a napokban megjelent prognózisok 2007-re – a mi két százalékunkkal szemben – 2,5–5 százalékos bővülést jósolnak az eurózóna országainál.
– A leszakadás okai közé tartozik a hazai kis- és közepes vállalkozói szektorra nehezedő adóterhelés, valamint az állami beruházások csökkenése és a hosszú távon itt maradó külföldi beruházások összértékének szűkülése is – fogalmazott Cséfalvay. További akadályt jelent, hogy az uniós felzárkózási forrásokat sem közvetlenül a gazdaság fejlesztésére fordítja a kormány. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a Brüsszelből érkező pénzek mindössze 12 százaléka segíti a hazai vállalatok gazdasági versenyképességének feljavítását. Cséfalvay szerint a források minimum egyharmadát kellene erre a célra fordítani, de vannak olyan tagállamok is, ahol ez az arány elérte az ötven százalékot.