Felesleges vizsgálni a vagyonosodást?

A lakosság és a vállalatok nagy része is úgy látja, hogy nincs gazdasági haszna a vagyonosodási vizsgálatoknak – derül ki abból a lapunk birtokába jutott dokumentumból, amelyet a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal részére.
A lakosságon és a vállalatokon kívül az adóellenőrökre is kiterjesztett vizsgálatban az összes megkérdezett csoport súlyos problémaként tekintett a fekete- és szürkegazdaságra. Ugyanakkor nem érzik azt, hogy a vagyonosodási vizsgálatok szélesebb körű kiterjesztése tényleges eredményt hozhat ezek visszaszorításában. A tanulmányból kiderül, hogy a lakosság legnagyobb része szerint a vagyonvizsgálatok azt eredményezik, hogy a nem bevallott jövedelmeket más módon rejtik el. A revizorok viszont úgy látják, hogy a vizsgálatok legnagyobb hasznát a könyvelők és a jogi tanácsadók élvezik, akik ezáltal nagyobb keresethez jutnak. Emellett nagymértékben feltételezik azt is, hogy megpróbálják lefizetni az adóellenőröket, illetve hogy a vagyont külföldre menekítik a vizsgálatok miatt. A megkérdezettek legkevésbé a vagyoni különbségek csökkenését várják hatásként, s csak kevesen számítanak arra, hogy majd ezáltal fehéredik ki a gazdaság, és nőnek az adóbevételek. A pozitív válaszok aránya a vizsgálatban nem éri el az 50 százalékot.
A vállalatok vezetői és az adóellenőrök szerint elsősorban más módon kellene megoldani a gazdaság fehérítését, ám a mostanság gyakran hangoztatott adóamnesztia elvét a válaszadók szintén egyöntetűen ellenezték. Ezt a lehetőséget főként a cégvezetők ítélték el, ebben a körben ugyanis még az 50 százalékot sem érte el egy esetleges ilyen akció támogatottsága. A megkérdezettek nem tartják elfogadhatónak, hogy egyszeri vagyonbevallással és adófizetéssel legalizálni lehessen az adózatlan jövedelmekből keletkezett vagyonokat. A lakosság és a revizorok szerint ennek semmi hatása nem lenne, ha pedig mégis, akkor ismét az ügyeskedők járnának jól. Egyedül a vállalatok számítanának minimális mértékű javulásra az adómorálban.
Legkevésbé mindenki abban bízott, hogy az intézkedés hatására visszaáramlanának a külföldre menekített vagyonok – áll a dokumentumban. Ezenkívül nehezen megvalósíthatónak ítélik meg az adóamnesztiát, és arra emlékeztetnek, hogy a 2004–2005. évi hasonló lépés Németországban kudarccal zárult.