Elfogadta tegnap a lex Molként emlegetett, a stratégiai vállalatok ellenséges felvásárlásától védő törvényt a parlament. A zárószavazás előtt a kormánypártok négy módosítást nyújtottak be. Ezek közül az egyik azt a passzust pontosította, amely arról rendelkezik, hogy a stratégiai cégek irányító testületének háromnegyede kell hogy egyetértsen a vezetők leváltásával. Ez annyiban változott, hogy csak abban az esetben érvényes, ha a menedzsment kinevezése határozatlan vagy öt évnél hoszszabb időre szól.
A törvény elfogadása mellett szólalt fel az Országgyűlésben Orbán Viktor is. A Fidesz elnöke hangsúlyozta, hogy a stratégiai vállalatoknak állami kézben kellene lenniük, ahogy az Európa más országaiban is gyakorlat. – Ezek jelentik egy közösség, egy nemzet biztonságát – emelte ki. Hozzátette: ez a törvény menti a menthetőt. Mint fogalmazott, a beadvány illeszkedik az unió irányelveihez, ez viszont nem jelenti azt, hogy nem fogják azt Brüsszelben megtámadni. – A Fidesz készen áll a vitából rá eső részt vállalni az EU ellen – jelentette ki Orbán Viktor. Rámutatott, ez a törvény egyben vagyonvédelmi törvény is, amihez a legnagyobb ellenzéki párt további javaslatokat nyújt majd be.
Három szocialista és egy fideszes képviselő a törvény ellen szavazott, három MSZP-s honatya pedig tartózkodott.
Eközben Charlie McCreevy, az Európai Bizottság versenypolitikai biztosa már meg is indította a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a lex Mol összhangban van-e a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokkal. A biztos szóvivője a Bruxinfónak nyilatkozva elmondta, vizsgálatuk célja annak tisztázása, hogy a törvénytervezet gördít-e bármilyen akadályt az uniós szabályok elé. McCreevy múlt héten intézett levelet Kóka János és Veres János miniszterekhez, arra figyelmeztetve a magyar kormányt, hogy az elfogadás előtt álló törvénynek minden szempontból összhangban kell lennie az EU előírásaival. Ezzel kapcsolatban Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője lapunknak cáfolta az uniós vizsgálat megindítására vonatkozó híreket, s leszögezte: a versenypolitikai biztos csupán információkat kért be a törvényjavaslatról, amiket a pénzügyi tárca meg is ad a részére.
Az eddigi uniós gyakorlattal ellentétesnek nevezte ugyanakkor a brüsszeli vizsgálatot Várnai Rupert, uniós ügyekre specializálódott nemzetközi jogász, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva szokatlannak értékelte az Európai Bizottság ilyen gyors közbelépését. A jogász azt is furcsállotta, hogy McCreevy múlt heti nyilatkozatában összevonta a privatizációs törvény miatt korábban elindított uniós vizsgálatot a lex Mollal, jóllehet, két különálló törvényről van szó.
A stratégiai jelentőségű vállalatokról szóló törvény kapcsán szakemberek egy másik problémára is felhívták a figyelmet. Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője szerint a lex Mol megnehezíti a cégek felvásárlását és konzerválja a vállalatok vezetését, akár jó az, akár rossz. Hangsúlyozta: a törvény több pontja nemcsak a stratégiai vállalatokra, hanem az összes magyar gazdasági társaságra vonatkozik, hiszen a gazdasági törvényt kívánja módosítani. Sarkadi szerint a javaslat korlátozhatja a tőkepiacot, mert lehetőséget ad a vezetésnek a tíz százalékon felüli sajátrészvény-vásárlásra. Mint mondta, ez a pont és a törvény számos más passzusa bebetonozhatja a társaságok jelenlegi menedzsmentjét.
A lex Mol sarkalatos pontjának számít a cégnyilvánosság kiterjesztése is, amelynek célja nemcsak a cégek közötti összefonódás megismerhetősége, de a személyiségi jogok védelme és az adatvédelmi törvénnyel való ütközés elkerülése is. Az új szabályozás biztosítja a cégek tulajdonosi összefonódásainak, valamint a magánszemélyek különböző cégekben való tulajdonosi kapcsolatainak feltárhatóságát.
Mint ismeretes, a törvényjavaslat gondolata a részben az osztrák állam tulajdonában lévő OMV magyar részről ellenséges célúnak tartott, a Molt érintő kivásárlási akciók nyomán született meg.
ETO FC
Megvan az UEFA döntése, bűnhődik az ETO a játékvezető hibája után
