A népszavazás után voksolt a Ház is

Április 1-jével kezdődően eltörölte, hatályon kívül helyezte a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat tegnap az Országgyűlés. A képviselők 199 igen, 1 nem szavazattal, 149 tartózkodás mellett fogadták el a kormány előterjesztette törvényjavaslatot. A Ház kormánypárti többsége azonban egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott, mint ahogy az Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Mikola István, Pokorni Zoltán és Varga Mihály nevével fémjelzett indítványt is elutasította. Ez utóbbi előterjesztés egyebek mellett azt a kérdést rendezte volna, hogy a díjak megszűnése miatt keletkező 15,8 milliárd forintos bevételkiesést a költségvetésen belüli átcsoportosítással oldják meg. A Fidesz tervezete a miniszterelnökség, a külügyi, az oktatási és a pénzügyi tárca luxus- és propagandakiadásait csökkentette volna, és adta volna ezeket a kieső bevételek pótlására.
Nem sokkal a parlament plenáris ülésének kezdete előtt az Országgyűlés egészségügyi bizottságának tagjai még azokról a módosító indítványokról tárgyaltak, amelyek a vizitdíj és a kórházi napidíj megszűnése miatt kiesett bevételt kompenzálhatnák a háziorvosoknak, illetve az egészségügyi intézményeknek. A bizottság kormánypárti többsége leszavazta az ellenzéki javaslatokat, így többek között azt a fideszes előterjesztést, amely a játékadóból pótolta volna a kieső vizitdíjbevételt. Elbukott az az MDF-es indítvány is, amely a központi költségvetés általános tartalékából teremtett volna forrást.
Az ellenzék nem szavazata mellett az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők elfogadtak viszont egy határozati javaslatot, amely felhatalmazza a kormányt, hogy április 30-ig dolgozza ki a háziorvosok és a szakrendelők új finanszírozási rendszerét, s ebben kezelje a megszűnő vizitdíj okozta pénzügyi problémát. Emellett leszögezi azt is, hogy nem veszik el a nyugdíjasoktól és a különféle szociális juttatásban részesülőktől a korábban adott – általában havi egy vizitdíjnak, azaz 300 forintnak megfelelő – összeget.
Mikola István, a Fidesz politikusa azt mondta: ez a javaslat azt mutatja, hogy a kormány csak kibúvót keres, és nem akarja megoldani a problémát. Ködös távlatban valamilyen új finanszírozást ígér, de nincs garancia rá, hogy ezzel kompenzálná a kieső bevételeket. Egyébként is lehetetlen – tette hozzá a volt egészségügyi miniszter – ilyen rövid idő alatt a finanszírozási rendszert újraszabni, annak előkészítéséhez ugyanis évekre volna szükség – szögezte le.
Pesti Imre (Fidesz) emlékeztetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a népszavazási fiaskó estéjén tett kijelentésére, amely úgy szólt: a kormánynak nincs szándékában pótolni a díjfizetés megszűnése miatt kiesett bevételt. Akkor most az új finanszírozás egy olyan rendszer lesz, amely a kompenzációra nem ad megoldást, vagy a kormány átértékelte saját álláspontját – tette fel a kérdést Pesti Imre.
Kincses Gyula, az egészségügyi tárca államtitkára úgy reagált: a kormánynak valóban nem szándéka, hogy a kieső bevételeket változatlan formában kompenzálja, a háziorvosoknak, a szakrendelőknek és a kórházaknak, ugyanakkor kötelezettsége, hogy biztonsággal működtesse az ellátórendszert, emiatt pedig meg kell vizsgálni a korrekció lehetőségét. – Nem ijedtünk meg az új feladattól, mert már legalább egy éve dolgozunk a finanszírozási rendszer átalakításán – jelezte. A részletekről az államtitkár annyit árult el: nemcsak az öszszegek korrigálásáról lesz szó, hanem új finanszírozási elemekről is.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter mára egyeztetésre hívta a szakmai szervezetek képviselőit, akiktől javaslatot vár arra, hogy az egészségbiztosítás költségvetésében milyen forrásból pótolnák a vizitdíj és a kórházi napidíj megszűnése miatti bevételeket. A többségének van ugyan ötlete, de szinte mindannyian úgy vélik: nem az ő feladatuk a választ megtalálni.