időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Elmarasztalták a magyar államot Strasbourgban

2008.09.30. 13:50

A hajdan sortűzpernek nyilvánított egyik ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája elmarasztalta a magyar államot. A Strasbourgban tegnap nyilvánosan kihirdetett döntés szerint a Legfelsőbb Bíróság anélkül ítélte ötévi szabadságvesztésre Korbely János egykori századost, hogy tisztázta volna, vajon az 1956. október 26-i tatai fegyveres incidens megvalósította-e a béke és az emberiség elleni bűncselekmény akkori legfontosabb tényállási elemeit. Az LB ráadásul tévedett, amikor úgy vélte, hogy az összetűzéskor lelőtt fegyveres felkelő a polgári lakosságot megillető nemzetközi védelem alatt állt.

Korbely Jánost a Legfelsőbb Bíróság 2001. október 8-án szándékos emberöléssel elkövetett emberiség elleni bűntett miatt ötévi szabadságvesztésre ítélte. Korbely az ítélet szerint 1956. október 26-án honvéd századosként parancsot kapott, hogy a felkelők által elfoglalt tatai rendőrség épületét visszafoglalja. A helyszínen vita bontakozott ki a kapitányságot elfoglalva tartó személyek vezetője és Korbely között. A parancsnok a férfit fegyverletételre szólította fel. Eközben lövések dördültek, az egyik civil férfi a helyszínen meghalt, a másik pedig később vesztette életét. Az elítélt panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az ügy egyik eljáró bírája Baka András volt. Noha bírói mandátuma időközben lejárt, a magyar szakember a szabályok alapján végig részt vett az ügy elbírálásában.
A tegnap kihirdetett ítélet szerint a Legfelsőbb Bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy Korbely magatartása emberiség elleni bűncselekménynek minősül. Ezt a megállapítást ugyanis anélkül tette meg az LB 1999. június 28-án meghozott felülvizsgálati ítélete, hogy a bírói tanács megvizsgálta volna, fennállnak-e az elmarasztalás nemzetközi jogi feltételei. Baka szerint az emberölés ténye nem elegendő, hanem – az 1949. évi genfi egyezmény alapján – számos más feltétel együttes fennállása is szükséges. Többek között az, hogy a konkrét cselekmény az állami politika része legyen, valamint, hogy az ilyen cselekményt széles körűen, szisztematikusan alkalmazzák. Az LB felülvizsgálati tanácsa a számos feltétel közül több elemet nem vizsgált.
Tevékenysége így nem tekinthető befejezettnek.
A felelősségre vonás elvi alapjait meghatározó 1999. évi felülvizsgálati ítélet téves amiatt is, mert a fegyveres támadással szemben a védelem az összetűzésekben részt nem vevő polgári lakosokon kívül csak azokat a fegyvereseket illeti meg, akik már egyértelműen letették a fegyvert. Ezt a nemzetközi jog szabályai szerint például feltartott kézzel s a fegyver átadásával fejezheti ki az érintett személy. A tatai rendőrséget elfoglalva tartó felkelők vezetője azonban pisztolyt viselt, és heves vitába bonyolódott a katonákkal.
Az 1929-es születésű Korbely kétévi börtönbüntetés letöltése után feltételes szabadságra került.
A tegnap kihirdetett strasbourgi ítélet nyomán ügyében idehaza felülvizsgálati eljárás kezdődhet, és mód nyílhat kártérítés megállapítására is. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét értékelve Baka András lapunknak azt mondta: a tatai ügy a hazai definíció szerint sem minősül sortűzügynek, hiszen az eset alkalmával nem arról volt szó, hogy a hatalom a védtelen tömegbe lövetett. Korbely emellett ugyanazon a napon már fegyverhasználat nélkül megoldotta a tüntetők lecsillapítását a helyi börtön épülete előtt.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.