Elmarasztalták a magyar államot Strasbourgban

A hajdan sortűzpernek nyilvánított egyik ügyben az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája elmarasztalta a magyar államot. A Strasbourgban tegnap nyilvánosan kihirdetett döntés szerint a Legfelsőbb Bíróság anélkül ítélte ötévi szabadságvesztésre Korbely János egykori századost, hogy tisztázta volna, vajon az 1956. október 26-i tatai fegyveres incidens megvalósította-e a béke és az emberiség elleni bűncselekmény akkori legfontosabb tényállási elemeit. Az LB ráadásul tévedett, amikor úgy vélte, hogy az összetűzéskor lelőtt fegyveres felkelő a polgári lakosságot megillető nemzetközi védelem alatt állt.

2008. 09. 30. 13:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Korbely Jánost a Legfelsőbb Bíróság 2001. október 8-án szándékos emberöléssel elkövetett emberiség elleni bűntett miatt ötévi szabadságvesztésre ítélte. Korbely az ítélet szerint 1956. október 26-án honvéd századosként parancsot kapott, hogy a felkelők által elfoglalt tatai rendőrség épületét visszafoglalja. A helyszínen vita bontakozott ki a kapitányságot elfoglalva tartó személyek vezetője és Korbely között. A parancsnok a férfit fegyverletételre szólította fel. Eközben lövések dördültek, az egyik civil férfi a helyszínen meghalt, a másik pedig később vesztette életét. Az elítélt panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az ügy egyik eljáró bírája Baka András volt. Noha bírói mandátuma időközben lejárt, a magyar szakember a szabályok alapján végig részt vett az ügy elbírálásában.
A tegnap kihirdetett ítélet szerint a Legfelsőbb Bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy Korbely magatartása emberiség elleni bűncselekménynek minősül. Ezt a megállapítást ugyanis anélkül tette meg az LB 1999. június 28-án meghozott felülvizsgálati ítélete, hogy a bírói tanács megvizsgálta volna, fennállnak-e az elmarasztalás nemzetközi jogi feltételei. Baka szerint az emberölés ténye nem elegendő, hanem – az 1949. évi genfi egyezmény alapján – számos más feltétel együttes fennállása is szükséges. Többek között az, hogy a konkrét cselekmény az állami politika része legyen, valamint, hogy az ilyen cselekményt széles körűen, szisztematikusan alkalmazzák. Az LB felülvizsgálati tanácsa a számos feltétel közül több elemet nem vizsgált.
Tevékenysége így nem tekinthető befejezettnek.
A felelősségre vonás elvi alapjait meghatározó 1999. évi felülvizsgálati ítélet téves amiatt is, mert a fegyveres támadással szemben a védelem az összetűzésekben részt nem vevő polgári lakosokon kívül csak azokat a fegyvereseket illeti meg, akik már egyértelműen letették a fegyvert. Ezt a nemzetközi jog szabályai szerint például feltartott kézzel s a fegyver átadásával fejezheti ki az érintett személy. A tatai rendőrséget elfoglalva tartó felkelők vezetője azonban pisztolyt viselt, és heves vitába bonyolódott a katonákkal.
Az 1929-es születésű Korbely kétévi börtönbüntetés letöltése után feltételes szabadságra került.
A tegnap kihirdetett strasbourgi ítélet nyomán ügyében idehaza felülvizsgálati eljárás kezdődhet, és mód nyílhat kártérítés megállapítására is. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét értékelve Baka András lapunknak azt mondta: a tatai ügy a hazai definíció szerint sem minősül sortűzügynek, hiszen az eset alkalmával nem arról volt szó, hogy a hatalom a védtelen tömegbe lövetett. Korbely emellett ugyanazon a napon már fegyverhasználat nélkül megoldotta a tüntetők lecsillapítását a helyi börtön épülete előtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.