Az Országgyűlés idei utolsó ülésnapján azt mondta, nincsen szüksége az országnak Gyurcsány Ferencre. A jelek szerint azonban 2010-ig Gyurcsány Ferencnek hívják Magyarország kormányfőjét.
– Gyurcsány Ferencre mint miniszterelnökre nincs szüksége az országnak, de mint adófizető polgárra nagyon is, amennyiben rendesen befizeti az adóit a bevételei után… A kormányfő túlélése technikailag megoldható 2010 tavaszáig. A kisebbségi kormány megalakulásakor még nem számoltunk azzal, hogy voksokat vásárol, s alkalmi koalíciókat tákol össze egy-egy számára fontos törvényjavaslat elfogadása előtt. Így a kérdés nem az, hogy 2010-ig hatalomban tud-e maradni Gyurcsány Ferenc, hanem az, megéri-e ez az országnak, mennyibe kerül ez a magyar választópolgároknak. Egy felelős miniszterelnöknek elsősorban erre kellene tekintettel lennie, amikor a saját politikai jövőjéről gondolkodik.
– A kormány nevében senki nem értékelte a parlament utolsó ülésnapján a viharos 2008-as évet. A Fidesz szemszögéből milyennek bizonyult az idei esztendő?
– Elsősorban azt emelném ki, ami az ország szempontjából is elsődleges fontosságú: március 9-ét. A szociális népszavazás példátlan volt Magyarország elmúlt tizennyolc éves történelmében. Nemcsak a részvétel szempontjából volt kiemelkedő jelentőségű, hanem az igenek meggyőző fölénye miatt is. A választópolgárok egyértelműen elutasították Gyurcsány Ferenc kormányzati politikáját, ami a kormánykoalíció felbomlását eredményezte. Március 9-től október elejéig tulajdonképpen nem történt semmi a kormányzati politikában, a kabinet próbált magához térni. Csak amikor számukra is nyilvánvalóvá vált, hogy a válság komoly fenyegetettséget jelent Magyarországra nézve, akkor kezdtek bele a kárelhárításba, de az állami irányításban még mindig nincs átgondolt stratégia.
– Valóban példátlan a kormánykoalíció szakadása, ám ez valahogyan mégsem látszik meg a parlamenti statisztikákban. Sokszor az az ember érzése, hogy nem felbomlott, hanem bővült a kormánypártok száma, leszámítva néhány interpellációs szavazást, amelyeknél tényleg kitűnt a kisebbségi kormány törékeny helyzete. Mellesleg nem tart attól, hogy az egy a tábor, egy a zászló elv alapján hiába kapja a legtöbb szavazatot a Fidesz 2010-ben, koalícióképtelen lesz, s ellenzékben folytathatja?
– A „néhány” interpellációs leszavazás azt jelenti, hogy a kisebbségi kormány megalakulása óta több interpellációt utasított el az Országgyűlés, mint a demokratikus Magyarország történetében összesen. Vagyis soha ennyire labilis kormánya még nem volt Magyarországnak. Jellemző, hogy a szocialisták a költségvetés és az adótörvények kapcsán az alkalmi koalíciók összetákolását sikernek tartják, arról viszont nem beszél senki, hogy a következő évben ezeket hogyan akarják végrehajtani. Hiszen már mindenki számára világos: 2009 sokkal nehezebb lesz, mint akár az idei év volt. Amióta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki feladatokat lát el, nem volt egyetlen év sem, amely könnyebb lett volna, mint az előző. Fokozatosan romlik a gazdasági helyzet, már láthatók a recesszió első jelei, ugyanakkor mind az SZDSZ, mind pedig az MDF hangzatos érvekkel indokolja a kormánnyal való együttszavazást, jól csengő szólamaikban mindketten a nemzetet akarják megmenteni ahelyett, hogy elgondolkodnának, egy elhúzódó agónia jobb-e, vagy egy fájdalmasnak tűnő, de mindenképpen becsületes politikai lépés: kikérni a választópolgárok útmutatását, kik, milyen koalícióban, s milyen irányba vezessék az országot.
– Magyarán szavazzák meg az Országgyűlés feloszlatását az előre hozott választások érdekében…
– Igen, ám sajnálatos módon az országgyűlési képviselők többsége egyelőre nem így gondolja.
– Orbán Viktor szerint az előre hozott választásokhoz közakaratra, társadalmi nyomásra, sztrájkokra van szükség, és hatalmas kormánypárti kudarcra az európai parlamenti választásokon. Ugyanakkor miért állna érdekében az Európai Parlamentből esetlegesen kieső szabad demokratáknak és a gyengén szereplő szocialistáknak az előre hozott választás, amelyen hasonlóan rossz eredményeket szereznének, lényegesen kevesebb szocialista képviselő jutna be a magyar parlamentbe, mint amennyien most vannak?
– A 2004-es európai parlamenti választás után a szocialisták tagadták, hogy annak bármilyen belpolitikai következménye lenne, majd megmozdult a föld, az MSZP-ben mind a pártelnököt, mind pedig az általuk jelölt miniszterelnököt megbuktatták egy belső puccsal. Ennek analógiájára bizonyos, hogy az elkövetkező fél év kulcsfontosságú lesz a belpolitikában. Az előre hozott választások kikényszerítéséhez hozzájárulna, ha a társadalom egyre szélesebb rétegei mozdulnának ki az apátiából. A mostani sztrájkok azt mutatják, hogy olyan fokú elégedetlenség uralja a közhangulatot, hogy a hagyományosan békés magyar munkavállaló a cselekvés útjára lépett. A szociális béke felbomlóban van, a munkavállalók már nem hajlandók ilyen körülmények között dolgozni.
– Nem gondolja, hogy 2006 őszén szalasztotta el a nagy lehetőséget a Fidesz, amikor a közhangulatot és a tüntetések energiáit is fel lehetett volna használni?
– Október közepén Semjén Zsolttal tartott sajtótájékoztatónkon is elmondtuk, hogy minden alkotmányos eszközt meg kívánunk ragadni annak érdekében, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt megbuktassuk. 2006 szeptembere óta folyamatosan éri az a vád a Fideszt, hogy nem tett meg mindent, de lássuk be mindanynyian: az alkotmányos eszköztárat kimerítettük, a Fidesz mint párt ennél többet nem tehet. Itt újra a közvélemény szerepére utalok: bár voltak jelentős tüntetések 2006 szeptemberében és októberében, azonban én nem éreztem a közvéleményben azt a mértékű kritikus tömeget, amely átfordította volna az ország közhangulatát.
– A Fidesz jelentősen támogatta a Bethesda Gyermekkórház alapítványát a frakciófegyelem megszegéséből befolyt büntetésekkel. Nemes dolog az adakozás, de ha kevesebb lett volna a hiányzások száma, még jobban megszorongathatták volna a kormányt.
–188 aktív szocialista képviselő dolgozik a parlamentben. A Fidesznek 138 képviselője van, ehhez jön még 23 kereszténydemokrata politikus, akikre bizton számíthatunk, vagyis 161 képviselője van a frakciószövetségnek. A tízfős MDF-frakció, a 19 szabad demokrata honatya és a négy független hol velünk szavaz, hol nem. Az a szavazatmennyiség, amivel rendelkezünk, nem elegendő a többséghez. Ezt azért kell hangsúlyoznom, mert sokaknak úgy tűnik, hogy a Fidesz fegyelmezetlensége miatt nem akasztható meg a kormányzati akarat.
Nem akarom megkerülni a felelősséget ebben a kérdésben, de csak azokban az esetekben tudjuk leszavazni a szocialistákat, ha az MDF és az SZDSZ is teljes létszámban velünk szavaz. Ugyanakkor tudjuk, hogy az ellenzék vezető pártjaként nagyobb a felelősségünk, mint a többieké, ezért is szabunk ki meglehetősen súlyos bírságot a hiányzókra. Természetesen azok a frakciótagok, akik kórházi kezelésen voltak, nyilvánvalóan szívesebben vettek volna részt a szavazáson – őket nem büntetjük. Más esetekben főképp polgármestereinknek vagy megyei közgyűlési elnökeinknek adódtak helyi elfoglaltságaik, például volt olyan megyei közgyűlési elnökünk, akinek a megyenapja éppen erre az utolsó napra esett. Mivel a szokásos 13 órai üléskezdet helyett 11 órára hívták össze a képviselőket, ráadásul Gyurcsány Ferenc sem szólalt fel napirend előtt, a szavazások kezdetére fizikai képtelenség volt beérnie. Mindez nem mentesít minket az alól, hogy a jövőben sokkal fegyelmezettebb munkát kell felmutatni. Nem az MSZP, hanem a választópolgáraink miatt, akik 2006-ben kitüntettek minket a bizalmukkal.
– Két volt fideszes képviselőt vásárolt meg a kormány. Császár Antal miniszterelnöki megbízott lett, Lengyel Zoltán pedig akkor is az MSZP-vel szavaz, amikor újdonsült frakciója az MDF, éppen ellenzékiként viselkedik. Milyen szempont alapján lettek ők 2006-ban képviselőjelöltek? Nincsen gond a Fidesz személyzeti politikájával? A szocialisták a legsúlyosabb belső válságuk idején is egységesek maradtak – kifelé.
– Császár Antalt nem a Fidesz választotta ki képviselőjelöltnek, mi a Vállalkozók Pártjával kötöttünk választási szövetséget, Császár Antal akkori elnököt ők delegálták. A jelöltek kiválasztása kapcsán is szembetűnik, hogy a politikusi garnitúrát illetően óriási a különbség az MSZP és a Fidesz között. A szocialista képviselők húsz-harminc éve ismerhetik egymást, együtt szocializálódtak, együtt dolgoztak a közéletben. Ehhez képest a Fidesz húsz éve alakult meg, létszámát tekintve nagy párttá öt éve vált, a helyi politika világában pedig két éve lett meghatározó. Polgármestereink, helyi képviselőink közül sokan korábban nem voltak Fidesz-tagok, nem ismerhettük őket különösebben a munkájuk alapján. A Fidesz ebből a szempontból még mindig az alakulás fázisában van.
– Hogyan értékeli az elmúlt egy év törvényhozási munkáját?
– Tavasszal lényegében nem volt olyan érdemleges törvényhozói munka, amiért azt mondhatnám: a magyar Országgyűlés jó munkát végzett. Emlékezetes, hogy februárban az akkori kormánytöbbség név szerinti szavazással erősítette meg az egészségbiztosítási törvényt, amit aztán később ugyancsak név szerinti szavazással hatályon kívül helyeztek. Ez a két határozathozatal remekül szimbolizálja a törvényhozás minőségét. Ősszel pedig hagyományosan minden a költségvetésről és az adótörvényekről szólt. A kormányzat és a törvényhozás teljesítménye egyaránt rendkívül gyenge – a büdzsében nincsenek fejezeti bontások, vagyis úgy fogadta el a magyar Országgyűlés a jövő évi költségvetést, hogy nincsenek benne a részletes számok. Így nem működhet Magyarország, nyilvánvalóan ezt a jövőben pótolni kell. Erős kétségeink vannak a költségvetés számait illetően is. Már többször beszéltünk arról, hogy az önkormányzati szféra rendkívül nehéz év elé néz, hiszen nyilvánvalóan hamis számokkal próbálják meg felértékelni a helyhatóságok adóbevételeit. Sokan hajlamosak megfeledkezni arról a tényről, hogy az állami szolgáltatások nyolcvan százaléka az önkormányzatokon keresztül valósul meg, tehát valójában nem az önkormányzatok, hanem az emberek lesznek a 2009. évi költségvetés igazi kárvallottjai. Ami a végrehajtó hatalom ellenőrzését illeti, a kisebbségi kormány az interpellációkra adott válaszokkal „fekete rekordot” állított fel – öszszesen tizenhatszor buktak el a parlament előtt. A kormány ennek ellenére sem látja megrendültnek saját pozícióit, ez jól mutatja a politikai felelősség teljes hiányát. Ha mindehhez hozzávesszük az idei kormányátalakítást, és az azt követő káoszt, akkor leszögezhetjük: a végrehajtó hatalom romokban hever.
– Az Országgyűlés módosította a szociális törvényt, ám a jövőben sem kötik a gyermekek iskoláztatásához a segélyek kiutalását, mint ahogy az állami támogatásra ugyanúgy jogosultak maradnak azok is, akik nagy fekete Mercedessel érkeznek a juttatásért. Mi értelme volt a törvénymódosításnak?
– A szociális juttatások ügyében képviselt álláspontok hűen tükrözik a két nagy párt ember- és világképe közötti különbséget. A szocialisták a járadékos társadalmat szeretik, azt, ha az emberek minél nagyobb hányada rászorul a segélyekre, hiszen így kiszolgáltatottak lesznek az államnak. Ha emelik a járadékokat, azzal szavazatokat tudnak vásárolni, ha pedig csökkentik azokat, akkor meg tudják büntetni az adott társadalmi réteget. A Fidesz az aktív, munkából élő, nem kiszolgáltatott, saját magát ellátni képes embert szereti, és célja, hogy a társadalom minél nagyobb hányada ilyen legyen. Fontos, hogy munkahelyek jöjjenek létre, minél többen dolgozzanak, és a munkát végzőknek jobban megérje dolgozni, mint a járadékért sorba állni. Érdekes, hogy a szocialisták több módosító indítvánnyal elindultak egy olyan irányba, amely érdekeltté tette volna az embereket a munkavállalásban, aztán – vélhetőleg felsőbb parancsra – egymás után vonták vissza ezeket. Miközben a szocialisták úgy beszélnek erről a törvényről, hogy Út a munkához, valójában semmi nem változott, a „maradj a segélyen” politika érvényesül a jövőben is.
– A közbiztonság kérdését nem kezeli helyén a politika. Egyre több hátborzongató életellenes bűncselekményt követnek el, egyes kelet-magyarországi térségekben naplemente után életveszélyes utcára menni. Bizonyos bűncselekménytípusoknak etnikai háttere is van, ám a politika homokba dugja a fejét, vagy tagadja. Miért nem lehet erről egyenesen beszélni?
– A Fidesz egyenesen beszél. Mindig is azt mondtuk, hogy a törvény és a rend pártja vagyunk. A mindenkori kormánynak nemzetiségre, nemre, felekezetre való tekintet nélkül meg kell büntetnie azt, aki bűncselekményt követ el, és ugyancsak nemzetiségre, nemre, felekezetre tekintet nélkül mindenkit meg kell védeni, aki bűncselekmény áldozatává vált vagy áldozatává válhat. A jelenlegi kormány ehelyett egy teljesen megtévesztő, egyesekben félelmet keltő propagandával próbálja elterelni a figyelmet a valóságos helyzetről: arról a szomorú tényről, hogy a rendőrség állományában minden harmadik-negyedik körzeti megbízotti állás betöltetlen. Budapesten a rendőrök átlagéletkora 24-25 év. A fővárosban ezer, országosan pedig háromezer rendőr hiányzik, bérük elfogadhatatlanul alacsony. Az elmúlt években a kormány leépítette és tönkretette a rendőrséget, mindeközben demoralizálta is. Ez a magyarázata annak, hogy a hatóság időnként átlépi a jogszabályok kereteit. A mi célunk az, hogy olyan rendőrség legyen Magyarországon, amely betartja a jogszabályokat, és a jogszabály adta lehetőségek között megvédi az embereket. Ez a jog mindenkit megillet, éljen bárhol, tanyán, falun, vagy akár a fővárosban.
origo.hu
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó
