Szocialista riposzt Sólyomnak

Az MSZP szerint csak heveskedésnek tekinthető Sólyom László nyilatkozata, amelyben a köztársasági elnök arról beszélt, hogy „napi alkukon élő kisebbségi kabinettel nem lehet hosszú távú programot alkotni”. Nyakó István pártszóvivő szerint Sólyomból az indulat beszél.

Ágh Attila politológus: Az a véleményem, hogy a köztársasági elnök túllépte a hatáskörét. Ha ugyanis kerületi lakosként tesz az interjúban olvasható kijelentéseket, azzal nincs semmi gond, mindenki elfogadja, hogy az Sólyom László szubjektív véleménye. Ha viszont államfői minőségében adott interjút a Heti Válasznak, az abban a formájában kimeríti hatáskörének túllépését. Anélkül, hogy kiélezném a helyzetet, úgy vélem, hogy a köztársasági elnök interjújában kifejtett véleményét nem lehet hivatalos álláspontként értékelni. Hozzáteszem: már csak azért is érthetetlenek Sólyom László szavai, mert Európa országainak egyharmadában ugyanúgy kisebbségi kabinet kormányoz, mint Magyarországon.

Fricz Tamás politológus: Pozitívumnak tartom, hogy az államfő kifejtette a véleményét, korábban magam is javasoltam ezt Sólyom Lászlónak. Meglátásom szerint is illegitim a jelenlegi kormány, amely többször bebizonyította: alkalmatlan arra, hogy kihúzza az ország szekerét a kátyúból, miközben morális problémákkal is küszködik, amit Sólyom László már 2006-ban hangsúlyozott, a bajok forrásaként Gyurcsány Ferencet megjelölve. Tartalmilag helyénvaló a köztársasági elnök nyilatkozata, ugyanakkor megkésettnek tartom, és úgy vélem: nem lesz hatása megnyilvánulásának, mert nem az Országgyűlésben szólalt föl, abban az esetben ugyanis a pártok nem kerülhették volna meg a reagálást.

Az államfő a Heti Válasznak adott interjújában beszélt arról, hogy egyértelmű felhatalmazással rendelkező kormány nélkül nincs lehetősége Magyarországnak, hogy kilábaljon a válságból. Sólyom László azt is kiemelte, hogy az országgal szemben kialakult bizalomhiány gazdasági kárt okoz, és ezen „semmilyen IMF-hitel nem segít”.
A nem is túl burkoltan az MSZP-nek, illetve a Gyurcsány-kormánynak címzett mondatok kapcsán Nyakó István pártszóvivő a tartalmi kritika helyett inkább a személyeskedést választotta: szerinte ugyanis Sólyom Lászlót indulatok fűtik, amiért főbírójelöltje, Havasiné Orbán Mária – az MSZP-sek ellenállása miatt – nem nyerte el a parlament kétharmadának támogatását. – A köztársasági elnök úr szavait heves reakciónak érzem, amely arról tanúskodik, hogy az Országgyűlés előtt elbukott bírójelöltje miatt még mindig indulatok fűtik – fogalmazott Nyakó István.
Az SZDSZ részéről hiába kerestük Fodor Gábort, Kóka Jánost és Horn Gábort is, lapunk egyiküket sem tudta elérni, visszahívást kérő üzeneteinkre nem reagáltak. A Fidesz annyit közölt Sólyom szavai kapcsán, hogy „tiszteletben tartják az államfő által elmondottakat”. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese pedig arról beszélt, a bizalomvesztés oka nem más, mint hogy a kormány a legalapvetőbb társadalmi normákat sem tartja be, amely normasértések így egyre lejjebb szivárognak, megmérgezve a teljes közösséget. Az MDF-es Pettkó András pártja parlamentfeloszlatási kezdeményezését ismételte meg, mint mondta, egy ilyen kísérletre januárban ismét sor kerülhet, ha a kormány nem kezd el dolgozni.
Nem az államfő szavaira reagálva, de Orbán Viktor Fidesz-elnök is arról beszélt, hogy Magyarországon előre hozott választásokra van szükség. A politikus a Magyar Rádióban úgy fogalmazott, „Magyarországnak minél hamarabb egy jelentős politikai változásra lenne szüksége, amelyet előre hozott választások nélkül 2010 előtt nem lehet előidézni”. Azt is hozzátette, hogy „a családoknak, a dolgozni akaró embereknek arra volna szükségük, hogy egy jelentős gazdaságpolitikai változás következzen be, amelyet a mostani kormánytól nem remélhetnek”.
Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető optimistább: „ez az év az új kérdőjelek, új kérdések éve volt, 2009 pedig az új válaszok éve lesz”. Évértékelő sajtótájékoztatóján úgy magyarázta: „a régi kormány-ellenzéki választóvonalat új váltotta föl, amely már a felelősen gondolkodó pártok és az ezt nem tevők között húzódik meg. A kormány kisebbségben volt, de a felelős gondolkozás nem volt kisebbségben”.

vissza a feladónak. Sólyom László államfő megfontolásra viszszaküldte a parlamentnek a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosítását. A jogszabály ugyanis a hatályos szigorú összeférhetetlenségek fellazítását is tartalmazza: az önkormányzatok által a civil szférának nyújtott pályázati támogatások elbírálásába – elvileg – azok is beleszólhatnak, akik az elnyerhető pénzekre várnak, vagyis a támogatásokat akár saját maguknak is megszavazhatják. Egy másik jogszabályt is visszautalt a Háznak az államfő: a Magyar Honvédség katonáinak jogállását meghatározó törvény módosításáról szóló törvényt azért kifogásolta, mert a szabályozás a honvédek közeli hozzátartozóinak felsorolása során egyenlőségjelet tett a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közé. E két fajta kapcsolat még az Alkotmánybíróság által hétfőn megsemmisített, a bejegyzett élettársi viszonyt lehetővé tévő törvény szerint sem egyenrangú.

Medián: össznépi borúlátás. December elején a Medián kérdésére minden korábbinál több ember, a megkérdezettek 84 százaléka mondta azt, hogy az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok. A közvélemény-kutató a Heti Világgazdaság felkérésére elkészített felmerése szerint az össznépi borúlátásban minden társadalmi csoport, sőt minden szavazótábor osztozik: még az MSZP-szavazók többsége is úgy érzi, rossz irányba mennek a dolgok.